Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1985-02-23
sősorban a saját hasznuk, a saját boldogulásuk paramétereiben mérni. A társadalom elvárja, hogy pedagógiai tevékenység tudatosan vállalja ezt az ellentmondást. Ám az iskola gondjai éppen abból erednek, hogy nagyrészt nem felismert szükségszerűségként vállaltatunk vele egy aszinkront a gazdasági szabályozás logikájával, hanem bizonyos belső morális tehetetlenségi erő következtében, amelyhez a nevelést szabályozó, vagy annak irányt mutató dokumentumokban némi fogódzóra lel. De nem igazi fogódzókra. Ezek a dokumentumok abban az időben keletkeztek, amelyben - divatosan szólva - a "szocializmusról alkotott képünk"-be még gazdasági szabályozóként sem fértek bele olyan elvek, amelyek ma már a szocialista morálról alkotott képünkben is helyet követlnek maguknak. Véleményem szerint az iskolának nem lehet az a feladata - egyszerűen azért, mert objektive kivihetetlen, hogy feloldja ezt az ellentmondást; egyetlen feladata lehet, hogy - kellő segítséggel - felvállalja! Az iskolai - s egyáltalán mindenfajta - nevelés számára végzetes, ha összekeveri,vagy egybemossa a különböző mozgásformákat. Ugy gondolom ezt a hibát a hivatalos propaganda követi el először, az iskola csak kényszerűségből átveszi. Marxisták számára semmi meglepő nincs abban, hogy a történelmi haladásban az etikai értelemben vett "rossz" pozitiv szerepet játszhat. Ha Engels olcsó dolognak nevezhette a rabszolgaság etikai szempontból való ostorozását azon az alapon, hogy rabszolgaság történelmileg szükségszerű fázisa volt az emberiség fejlődésének, akkor mi is olcsó dolognak nevezhetjük, ha a haszonelvü gazdaságirányítást, illetve a haszonelvüség gazdasági relevenciáját erkölcsi relevenciával is fel akarjuk ruházni, csak azon az alapon, hogy mi vezetjük be a gazdaságirányítás uj rendjét. Elvégre, ha ugy Ítéljük meg, hogy a gazdasági fejlődést - tehát végső soron a szocializmus anyagi, műszaki, materiális alapjainak fejlődését - a szocialista etika szempontjából "rossz" szabályozók segitik elő /olyanok tehát, amelyek csökkentik az egyén munkában való helytállásának manifesztálódását 1 az egyéni boldogulás anyagi szféráiban, olyanok továbbá, amelyek növelni fogják a létviszonyok szélső értékei közötti távolságot, olyanok amikor a munka nélkül szerzett jövedelem ideológiai elveinkkel szembenáll, ám a gyakorlatban van lehetőség a pénzt jövedelemszerzés céljából történő befektetésére és más munka nélküli jövedelem szerzésére is van mód, s olyanok, U C° I ^-------------------------------------------------------------------------------------------------------—Jí I _ mammmS | i —i 57
