Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1985-02-23
r n m saga csökkentette az eredményeket. Azok a vállalatok értek el tartós sikereket, ahol átgondolt piaci együttműködéssel, ésszerű termékszerkezetváltással, jó minőségű munkával párosult a külkereskedelem. Ösztönöztük a pártszervezeteket a téma állandó napirenden tartására, a fokozott ellenőrzésre. Testületi üléseken megvizsgáltuk a vállalatok, szövetkezetek exporttevékenységét. (Vetőmag Vállalat, BUDAVOX). Fontos feladat volt a takarékos importgazdálkodás, illetve az importanyagok helyettesítésére való törekvés, amiben különösen jó eredményeket értek el a nyomdák. A saját gyártás- és gyártmányfejlesztésben, a részegységek gyártásában sikereket értek el az Elektronika Szövetkezetnél, ahol a tőkés export-import anyaghányada alacsonyabb az ipari átlagnál, mindössze 5,6—5,8 százalék. A gazdálkodás eredményességét növelő — az exportot bővítő — intézkedések sorába tartozik a termékszerkezet korszerűsítése, amire szinte minden vállalat, gazdálkodó szervezet törekszik. Vezető pártszerveink külön-külön is vizsgálták az egyes kiemelkedően fontos gazdálkodó egységek ez irányú munkáját (Athenaeum Nyomda, Fővárosi Finommechanika, Kemikál). A kerületi pártbizottság összességében is áttekintette a vállalatok, szövetkezetek ez irányú munkáját. Azt tapasztalta, hogy az egyes területeken elért eredmények ellenére az előrelépés a lehetőségektől elmaradt. Több központi programhoz csatlakoztak gazdálkodó szerveink. A Kemikál a korszerű importanyag-kiváltáshoz, a Mechanikai Laboratórium Vállalat és az Elektronika Szövetkezet a mikroelektronikai programból, az Első Vegyi Indusztria Szövetkezet pedig az intermedier-programból vállalt részt. A termékszerkezet korszerűsítésében elért eredmények azonban nem jártak együtt a gazdaságtalannak ítélt termékek gyártásának visszaszorításával. Előtérbe kerültek ugyan a hazai helyettesítők (import alkatrészek hazai gyártása), de a termelés adott színvonalán ez •' a legtöbb esetben a költségek növekedését, a gazdaságosság csökkenését okozta. 3. A nyereség növekedése lényegesen elmarad a termelés, illetve az árbevétel alakulásától. A beszámolási időszak első két évében nőtt a nyereség, azóta viszont csökkenés tapasztalható, bár a vállalatok és szövetkezetek komplex és összehangolt intézkedéseket tesznek a nyereségcsökkenés ellensúlyozására. Ez is mutatja, hogy a vállalati gazdálkodás javulása nem tudott lépést tartani a növekvő követelményekkel: az állami támogatások egyidejű csökkenése mellett ; végbemenő termelői áremelkedésekkel (energia, szállítási költségek), a társadalombiztosítás önfinanszírozása érdekében szükségszerűvé vált díjtétel emelkedésével, a közüzemi díjak emelkedésével, az importanyagok áremelkedésével. A gazdálkodó egységek jövedelmezősége 3—45 százalék között szóródik. Az eszközállomány néhány nagyértékü beruházás megvalósulásával jelentősen nőtt, a nagyértékü eszközök kihasználása viszont messze elmarad a szükségestől. Emelkedett a munkabér összege is. Mindezek miatt a számított jövedelmezőségi mutató általában romlott, de voltak gazdálkodó egységek, amelyek ebben az időszakban is javították jövedelmezőségüket (Kemikál, Elektronika). Az ipari szövetkezetek jövedelmezősége az átlagot meghaladta, ennek egyik oka a többnyire alacsony értékű, de jobban kihasznált állóeszköz-állomány. 4. A vállalatok, szövetkezetek költséggazdálkodása, ha szerény mértékben is, de javult. Nem általános még a költséggazdálkodás javítására az átfogó intézkedések foganatosítása. A jelentős belső tartalékok feltárása és hasznosítása csak a vállalatok, szövetkezetek egy részénél folyamatos. 5. Az anyag- és energiatakarékosság helyzetét a kerületi PB és a VB többször is vizsgálta. Külön beszámoltatott nagy anyaghányaddal dolgozó és sok energiát felhasználó vállalatokat. i A különböző fórumok 65 gazdálkodó szervnél vizsgálták meg az e téren végzett munkát. A fajlagos mutatók szinte mindenütt javultak. Különösen jó eredményeket értekei a nyomdák a hulladékpapírok újbóli hasznosításában, grammsúlycsökkentésben, a BKV az iizemanyagfelhasználás fajlagos csökkentésében, valamint a FŐFOTÓ a hívóanyag regenerálásában, az ezüst kinyerésében. 6. A foglalkoztatottak összlétszáma több, mint 13 százalékkal csökkent. Ezen belül szinte teljesen azonos mértékben mérséklődött a fizikai és a nem fizikai létszám. Ez összefügg a technológiai korszerűsítésekkel, bizonyos iparkitelepítéssel, de gyakran nem kívánt területeken is jelentkezik (nyomdák, ruhatisztitás, BKV). A fizikai és nem fizikai dolgozók bérszínvonala általában, az arukibocsátás mértékét meg-7 « I
