Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1985-02-23
emelkedik az önmagukról gondoskodni képtelen öregek és a házigondozottak szánia. Az idősek napköziotthonában háromszázan kapnak folyamatos ellátást. A segélyek összege öt év alatt csaknem kétszeresére nőtt, 1984-ben elérte a 11,5 millió forintot. A helyi várospolitika meghatározó fórumai a politikai körzetek, amelyekkel szoros és alkotó kontaktus alakult ki. Az elképzelések vitái során a körzeti igények és javaslatok is beleépülnek a tervekbe, s ilymódon a megvalósítás ösztönzőivé válnak. 4. Erzsébetváros vállalatainál, szövetkezeteinél, intézményeinél mintegy hetvenezer ember dolgozik. Az irányító központok, termelő vállalatok, szövetkezetek és szolgáltató egységek mellett tervező intézetek, színházak, kiadók, szerkesztőségek, oktatási és gyermekintézmények, valamint kereskedelmi és vendéglátó vállalatok a munkaadók. Ez a sokféleség differenciált, az egyes rétegek helyzetére és igényére érzékeny politikai munkát és módszereket igényel a kerületi pártbizottságtól. A különféle munkahelyeken negyvenezernél több munkás dolgozik, arányuk 5 százalékkal csökkent 1980 óta, részben a vállalatok, szövetkezetek létszámcsökkenése, részben néhány vállalat elköltözése, átszervezése miatt. Magas a kvalifikált szakmunkások aránya és kerületünkre is jellemző, hogy a munkások csaknem 50 százaléka vidékről jár be. Az elmúlt négy évben tovább nőtt a munkások általános és szakmai képzettsége, politikai műveltsége. Szerepük meghatározó a gazdaságban és a politikában. Élet- és munkakörülményeik ugyanakkor nem minden vonatkozásban érték el a tervezett mértéket, annak ellenére, hogy többségüknek sikerült megtartani fogyasztási színvonalát. Kétségtelen tény azonban, hogy ezt csak túlmunka révén érhették el, a 40 órás munkahét bevezetésével megnövekedett szabad idő jórésze erre megy el. Kerületünk munkásai kiállnak a párt politikája mellett, de az utóbbi idők külső és belső nehézségei bizonytalanságokat is okoznak. Joggal kifogásolják, ha a kiugróan magas jövedelem nem egyértelműen az értékteremtésben, hanem az elosztás és a szolgáltatás útvesztőiben, magyarán szólva: az ügyeskedésben, a visszásságok kihasználásában keletkezik. Egyértelműen a munka szerinti elosztásra szavaznak, olyan alapon, hogy a munkateljesítmény mennyisége és minősége differenciálja a jövedelmeket. 5. A kerület dolgozóinak 47 százaléka nő. Arányuk különösen magas a kereskedelemben, a szolgáltatásban, az oktatási és egészségügyi intézményekben. Ezekben az ágazatokban tovább nő a megterhelésük. Ugyanakkor a pártszervezetek fokozott figyelme révén javult a nők társadalmi, politikai megbecsülése. Komoly előrelépés tapasztalható a bér- és jövedelemaránytalanságok felszámolásában. Ugyanez, sajnos nem mondható el a női vezetők számának alakulásáról, ami a felső vezetők között továbbra sem éri el felkészültségük, társadalmi súlyuk és aktivitá^ suk arányát. 6. Kerületünk életében számottevő szerepet töltenek be a fiatalok. A dolgozó ifjúság — mintegy 20 ezer fő — 50 százaléka fizikai munkát végez. Többsége szorgalmasan dolgozik, tisztességgel tanul, aktívan részt vesz a szocialista társadalom építésében. E meghatározó magatartás mellett azonban számos kedvezőtlen jelenség is megfigyelhető, amely főként fegyelmezetlenségben felületességben, felelőtlenségben ölt testet és követelődzéssel párosul. Ezek csak részben magya^ rázhatok az önálló életkezdés növekvő nehézségeivel, melyek mindenekelőtt a lakásgondokban csúcsosodnak ki. Nagy részükért a szülők, a nevelők, a felnőtt munkatársak és vezetők is közvetlen felelősseggel tartoznak. S az ifjúság felelős a maga holnapjáért. Az ő munkájuktól is függ hogy gondjaikon milyen mértékig és mennyi idő alatt tudunk enyhíteni. ~£ 7. Jelentős társadalmi szerepet tölt be a városrész közéletében, a párt politikájának ismertetésében és megvalósításában az értelmiség. Többsége meggyőződésből azonosul szocialista építőmunkank céljaival, elfogadja a párt politikáját és részt vesz annak megvalósításában. Oktatási intézményeink, kiadóink, szerkesztőségeink, tervező intézeteink munkája meghatározó mértékben befolyásolja az ifjúság nevelését, képzését, a párt művészi, művelődési és tájékoztatási politikájának érvényesítését fővárosi, sőt országos méretekben. Az utóbbi években elemi erővel nőtt az alkotómunka és a közéleti tevékenység iránti igényük, amellyel nem minden esetben tartanak /ZZ-''ff0'1’TMMso munkahelyi okok miatt - a lehetőségek. Megfigyelhető körükben is az eszmei elbizonytalanodás, a tajékozodási pontok egyre intenzívebb keresése. Az éleződő nemzetközi ideológiaff re, — különösen a humán értelmiség körében — növeli a bizonytalanságot, a feszültséget. Műszaki értelmiségünk a gazdasági élet nehézségei és saját társadalmi presztízst • 4 * _____—" J | II I—
