Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1980-02-23
r n A kerületben dolgozó fiatalok fele aktív tagja valamilyen társadalmi szervezetnek. Többségük rendszeresen részt vesz a KISZ rendezvényein, akcióiban, kisebb részük azonban kivid a szervezett ifjúsági közösségeken. . „áiiui;.. ^ tPiiTMiti A fiatalok nagyobb hányada öntudatosan él az ot megillető jogokkal, vállalja es teljesíti kötelességeit, komolyan veszi feladatát, szorgalmasan dolgozik és tanul, „rendszeresen vegez társadalmi munkát. Az ifjúság legértékesebb, politikailag is képzett aktív retege alkalmas arra, hogy KISZ-vezetővé, párttaggá, szakmai, gazdasági vezetővé váljék. i ■ Vannak közömbös, hitüket vesztett, cinikus, lusta, fegyelmezetlen, dologkerulo fiatalok is. Olyanok akikben nincs hivatástudat, akik műveletlenségükkel, kultúrálatlan viselkedésükkel megbotránkoztatják környezetüket. Az ő nevelésükre a jövőben az idősebbeknek, párt- és KlbZ-szervezeteinknek több gondot kell fordítaniuk. y A fiatalok erkölcse, életfelfogása alapjában véve egészséges, szocialista tartalmú. Donto többségük az érvényesüléshez szükséges legfontosabb tényezőnek, a szorgalmas munkát, a szakismeretet és az általános műveltség gyarapítását, a közéleti tevékenységet tartja. Több ezren munkájuk mellett gazdagítják ismereteiket az állami oktatás, a szakmai képzés és továbbképzés keretében. A fiatalság nagyobb hányada elítéli a harácsolást, a köz megkárosítóit, az ügyeskedőket, a törvényszegőket. Szép számmal vannak azonban olyanok is, akik a teljesítményük értékénél nagyobb jövedelemre törnek. A fiatalság emberi kapcsolatai ma szabadabbak, nyíltabbak, humánusabbak, őszintébbek, kevésbé mesterkéltek, mint régebben. A fiatalok egy része azonban jogosan marasztalható el a partnere, házastársa, gyermeke, idősebb hozzátartozója iránti felelőtlensége miatt. Az ifjúság átgondolt és hatékony ideológiai alap- és továbbképzése sok tekintetben megoldatlan. Sok fiatal még a legfontosabb marxista—leninista alapfogalmakat, összefüggéseket sem ismeri. A fiatalok egyharmadát foglalkoztató KISZ-oktatásban az ideológiai alapképzés háttérbe szorult. A pártoktatás a kerület ifjúságának csak 4—5 százalékát tudja foglalkoztatni. A pedagógusok sem használják ki kellően a tananyagban rejlő világnézet-formáló lehetőségeket. A felnövekvő nemzedék nevelésének legfontosabb tényezője a családon kívül: az iskola, a közoktatás. A beszámolási időszakban a Központi Bizottságnak az állami oktatás fejlesztéséről szóló határozata szerint a kerületi pártbizottság is segítette, ösztönözte az oktatás korszerűsítését, különösen a szakmunkásképzés fejlesztését, a fizikai dolgozók gyermekeinek hatékonyabb segítését, az óvodai férőhelyek növelését, az általános iskolai oktató-nevelő munka feltételeinek javítását, az oktatás és a nevelés színvonalának emelését. Minden iskolatípusunk legfontosabb feladata az új nevelési, oktatási dokumentumok bevezetésére való felkészülés volt. Az előkészületek időszakában valamennyi pedagógus-pártszervezetünk sokat dolgozott azért, hogy a pedagógusok szemléletformálását, elméleti ismereteik felfrissítését, továbbképzését segítse. Ennek érdekében évről évre több olyan témát tűztek taggyűléseik napirendjére, amely a nevelőiskola kialakításának feladataihoz, az oktatás korszerűsítéséhez vagy az iskolai élet demokratizmusának további fejlesztéséhez kapcsolódott. Az egyre rendszeresebbé váló politikai és elméleti viták, eszmecserék segítették a tantestületek többségét a tanulók politikai, világnézeti nevelésében is. A pedagógiai korszerűsítés során a kerület iskoláiban több pedagógiai kísérlet folyt, illetve folyik; jelentős kezdeményezések történtek a nevelés tartalmának, formáinak, módszereinek továbbfejlesztésére; javultak az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek. A kerület iskolatípusaiban az új dokumentumok szellemében mindjobban érvényre jutnak a nevelésközpontú iskola jellemző vonásai; az iskolák nyitottabbak; kapcsolatuk legszélesebb és a legrendszeresebb a tanítványok szüleivel, jó a kerület intézményeivel, szépen fejlődnek a pártkörzetekkel is; az iskolai élet demokratikusabb, a tanulók öntevékenysége fejlődik. Az általános iskolákban működő pártszervezetek kiemelten foglalkoznak az úttörőcsapatok tevékenységével. Valamennyi párttag feladatának tekinti ezt: a csapatban végzett rajvezelői vagy egyéb tisztségviselői munka a kommunisták egyik párlmcgbizatása. A középfokú tanintézetekben IV? 24
