Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/1)

1980-02-23

r n versenyképesen - előállított gyártmányainkkal erősíthetjük a külgazdaság egyensúlyát. Ehhez azonban a munka termelékenysé­get teljesebb összefüggésben kell vizsgálnunk. Egyrészt ugy, üogy munkából, egy előző munkaszakaszból származó gépek, az eszkozok is - másrészt azt mérlegelve, hogy hatékony alkalma­zásuk az élőmunka értelmes, célszerű hasznosításának is nélkü­lözhetetlen feltétele. S^itt kell emlékeztetni arra a kombinativ kapcsolatra, ami a gép és az ember, az eszköz és a munkavégzés között folyamato­san érvényesül. Természetes, hogy a termelékenység jobban, vagy kevésbé emelkedhet, attól függően is, hogy kielégitő-e az eszközhatékonyság, korszerü-e a gépi háttér, jól hasznosítjuk-e a felszerelést, az épületeket, az anyagokat, sőt a természeti tényezőket, például a földet, a vizet? Közismert, hogy immár esztendők óta nem nő a foglalkoztatottak száma, illetve az Anyagi ágazatokban évről-évre csökken, és az emelkedés kizárólag az úgynevezett harmadik szektorra - a szol­gáltatási, infrastrukturális ágazatokra - korlátozódik. Ez a vál­tozás megfelel a gazdaság korszerűsítését nemzetközileg kisérő foglalkoztatási átrendeződésnek. Könnyű helátni azonban, hogy a módosult körülmények között célszerűbb a nemzeti jövedelem nö­vekményét a munka termelékenységének előbb emlitett, teljesebb értelmezésével összekapcsolni. E nélkül ugyanis az a feladat, i hogy a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységéből származzék - a feladat fölöttébb könnyen - a foglalkoztatottak számának objektív csökkenése utján is - teljesülhet. A számok is igazolják ezt, hiszen az V. ötéves terv három évében, 1976-78 között az anyagi ágazatokban 0,3 százalékkal csökkent az aktiv keresők száma - és az élőmunka termelékenysége is gyorsan: 5 százalékkal - a nemzeti jövedel­met meghaladó mértékben - emelkedett. Nagy hiba lenne lebecsülnünk ezt az eredményt. Nyilvánvaló, hogy ebben sok munkaszervezési, hatékonyságjavítási előrelépés tükröződik. Ámde legalább ennyire hiba lenne, ha elkerülné fi­gyelmünket, hogy a munka termelékenységének ez az 5 százalékos javulása - romló eszközhatékonyság közepette, magyarán: a társa­dalom többletköltségei árán valósult meg. Az eszközkihasználás ugyanis - szintén az ötéves terv három esztendejére, 1976-1978-L ra számítva - 1,3 százalékkal romlott. _______________12J+___________________ f I

Next

/
Oldalképek
Tartalom