Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1970-10-17/1
mányzat lett jellemző. Ma a szövetkezeti tagok valóságos beleszólása érvényesül a szövetkezetek gazdálkodásába és ügyvitelébe. Segíti ezt az új típusú szakmai érdekképviselet, mely nagyobb teret biztosít a demokratizmus, az önállóság számára. Jelenleg is a szövetkezeteket nagy mozgékonyság és alkalmazkodóképesség jellemzi. Ezt a rugalmasságot a vállalatszerű tevékenység fokozza majd. A szövetkezetek többségében alacsony a párttagok száma. Ezért fontos politikai fórumnak kell tekinteni a szövetkezetek demokratikus kereteit, s nagyobb gondot kell fordítani a pártépítésre. A kerület központi lekvése miatt óriási igényt kell kielégítenie a kereskedelmi háló* zatnak. Évről évre 9—10 százalékkal emelkedik a forgalom olyan körülmények között, amikor a kapacitás jórészt csak az árusítási módszerek korszerűsítésével növekedett. Elismerés illeti a kereskedelmi dolgozók munkáját, akik a nehézségek mellett megértőén *! vállalták a nyitvatai tasi idő meghosszabbítását, ahol ez szükségesnek bizonyult. A kerület tervező vállalatai nagy, jelentős műszaki feladatokat oldottak meg a házgyárak lapterveinek elkészítésével es adaptálásával. Ezenkívül nagy segítséget adtak az ipar és a mezőgazdaság építési feladatainak ipari megoldásához, valamint a műanyagok építőipari alkalmazásához. Növekvő feladataikat kedvezőtlen munkakörülmények között valósították meg jó hatásfokkal. A kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság is kivette részét a reform bevezetése óta jelentkező feladatokból. A NEB rendszeresen részt vett azokban a nagyjelentőségű országos célvizsgálatokban, amelyeket a KNEB folytatott. Ezenkívül a kerületi pártbizottsággal és a tanáccsal egyeztetve, konkrét helyi vizsgálatokat is végzett. Ezek az ellenőrzések alaposak voltak es elértek céljukat. A NEB ezenkívül évente 150—160 közérdekű bejelentést is kivizsgál. A feladatok ellátását kb. 100 népi ellenőr végzi lelkesen, elismerést érdemlő módon. Összefoglalva megállapítható, hogy a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása során pártszervezeteink és a vállalatok gazdasági vezetői eredményesen működtek együtt és viszonylag rövid idő alatt megtalálták az új gazdasági mechanizmus követelményeihez igazodó módszereket és munkamegosztást. Pártbizottságainknak és pártszervezeteinknek figyelmét a IV. ötéves terv első évében arra kell összpontosítani, hogy a X. kongresszus és a Központi Bizottság 1969 novemberi határozatának célkitűzéseit maradéktalanul megvalósítsák a helyi sajátosságoknak megfelelően. Ösztönözni kell minden olyan törekvést, amely a hatékonyabb gazdálkodást, a magasabb termelékenység elérését elősegíti. Fel kell lépni minden ügyeskedés, maradiság, szemléleti torzulás ellen. Különösen a főváros ellátását biztosító szolgáltató üzemek fejlődését kell figyelemmel kísérnünk. A pártszervezetek is vizsgálják kritikusabban a gazdasági irányító munkát, karoljanak fel minden helyes kezdeményezést és vonják be még jobban a dolgozókat a feladatok végrehajtásába. 3. A közoktatás, a kultúra es a tudománypolitika alakulása az elmúlt négy esztendőben A kerület kommunistái egyre inkább felismerik a szocialista kultúrforradalom előrehaladásának és a gazdasági feladatok megoldásának objektív összefüggéseit. Ezekből az összefüggésekből ered pártszervezeteinknek az a feladata, hogy a kerület dolgozóival mind szélesebb körben megismertesse és elfogadtassa azt az elvet: magasabb fokú szakmai kép■ zettség, a kulturális ismeretek gyarapítása egyaránt szolgálja a szocialista ember jellemvonásainak kiteljesedését és a társadalom jobb életét elősegítő eredményesebb munkát is. 11 | i '
