Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1970-10-17/1
r n ben nem voltak eléggé differenciáltak, nem vettek kellően figyelembe különböző ágazati sajátosságokat. Ez jelentős feszültségeket, ellentmondásokat szült. A legnagyobb problémát a bérszínvonal-szabályozás rendszere okozta. 1968 végén és 1969-ben már kiderült, hogy e szabályozó nem késztett az élő munkával való takarékosságra, a műszaki fejlesztésre. Ellenkezőleg, a vállalatokat a létszám növelésére, illetve alacsonyabb bérű dolgozók nagyszámú felvételére ösztönözte. Ez végül is azt eredményezte, hogy megszűnt a munkaerőkínálat, kezdetét vette a munkaerő-csábítás, majd ennek következtében egy nem kívánatos káros munkaerővándorlás. Ez 1969 végére már részben a törzsgárda felbomlását is előidézte. A legjobb szakemberek egy része, sőt párttagok is magasabb kereset reményében elhagyták vállalatukat. Ilyen körülmények között meglazult a munkafegyelem is. Bérfeszültség keletkezett a vállalatokon belül, a vállalatok között, sőt iparágak között is, mely jelenleg is jellemző. A törzsgárda nagy része elkeseredett, mert a „vándormadarak” több bért kaptak, mint a vállalat régi dolgozói. Csökkentek a dolgozókkal szembeni követelmények, több helyen romlott a minőség és szinte teljesen leállt a munkanormák rendszeres felülvizsgálata, karbantartása. Ezek a körülmények egészségtelen helyzetet teremtettek például a nyomdaiparban, a közlekedésben, a kórházakban és más, nagyon fontos területen. Akadozni kezdett a munka, nehézségek léptek fel a lakosság folyamatos ellátásában, nagyon megnőtt a túlóra. A helyzet kialakulásához hozzájárult a régi irányítási rendszer extenzív fejlesztési szemléletének maradványa is. Sok helyen az intenzív fejlesztés feltételei is hiányoztak. A Központi Bizottság 1969 novemberi határozata, s az ezt követő állami intézkedések után a vállalatok vezetői lépéseket tettek a munkaerő stabilizálása és az élő munkával való takarékosság érdekében. Helyes volt például a különböző munkahelyi, éjszakai, albérleti, veszelyessegi pótlékok bevezetése, a munkaerő célszerű átcsoportosítása, a vallalati szakma, képzés előtérbe állítása. Ezeknek az intézkedéseknek a hatása már idén megmutatkozott Latm kell azonban, hogy a probléma még nincs megoldva. Szükség van a szabályozok további finomítására, de nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a műszakitechnikai színvonal javítására is. Ez annál is inkább fontos, mert Budapesten munkaerőkinalatra a jovoben sem lehet számítani. „ d/állalf°k"í! keIetkezett fejlesztési alapokból már eddig is megkezdődött a körtéim h ! K83' Megelenkült mind a hazai, mind a külföldi technika eszközök iránt, érdeklődés és beszerzés, bár az alkalmazott import-letét egy ideig gátolta egyes gepek behozatal, lehetoseget. A jövőben a vállalati fejlesztési alapok csökkenése várható azTnítSrté'ffT1még Jobban ösztönözni kell a gazdasági vezetőket arra, hogy epitkezesi törekvések helyett a technika fejlesztésével és jobb munkaszervezéssel oldják meg a tei meles, illetve a termelékenység növelését tésérfe /Tntelf .id“2akb,an ******** h sor került , 44 órás munkahét bevezc , tesere az iparban es az építőiparban. Néhány vállalatnál, mint például a VIV-nél a Kozmu- es Mélyépítő Vállalatnál ennek a bonyolult feladatnak az előkészítése és vég’reajtása megfelelő volt A nyomdaüzemekben a rövidített munkaidőre való átállást siketéi meleskieses nélkül megoldani, bár sok a túlóra. Nagy nyomás nehezedik azokra a vállalatokra, ahol még nem tértek át a 44 órás munKahetre, mert a csökkentett munkaidőben dolgozó vállalatok nagy elszívó hatást fetéí s° 13 hahmUn rae,Te' A kereskedelembe"’ a közlekedésben, az egészségügy terüld íyu ’ admmisztratív munkahelyeken olyan nagy az igény a csökkentett munkaidő bevezetése iránt, hogy engedély nélkül, burkolton is alkalmazzák A munka dő te“hote6nÖSen “ d0lB0ZÓ "* 5Ürgelik' ae,kt“h ■ #0 Á
