Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1970-10-17/1
elmúlt esztendőkhöz — tovább csökken. így távlatilag körülbelül 20 ezer főnyi lélekszámapadással számolhatunk. A lakosság korösszetétele is eltér a főváros többi kerületétől, jóval magasabb az idősebbek száma. A 0—14 évesek aránya 17 százalék, szemben a fővárosi 20 százalékos átlaggal. Az 50 éven felüliek aránya pedig 18 százalék, szemben a fővárosi 15 százalékos átlaggal. A kerületben több mint 40 termelő üzem, ezenkívül számos szolgáltató jellegű vállalat, illetve szövetkezet van. Az ipari üzemek többsége a kitelepítendők kategóriájába esik. A kerület közművei nagyon régiek. A legtöbb gondot okozó probléma a lakáskérdés. A lakóház-állomány 65 százaléka 70 éves, és csak 10 százalék az 50 évesnél újabb. Az összes lakások 50 százaléka egy szoba-konyhás, 2 százaléka pedig csupán egyetlen helyiségből áll. A nagyobb lakásokban sok az albérlő, ágybérlő, illetve sok a társbérlet. Hozzávetőlegesen 1600 — pincéből vagy mosókonyhából kialakított — szükséglakást tartunk nyilván. Sajnos a kerületünk egy részét érintő rekonstrukció előkészítésére csak az ötödik ötéves tervben kerül sor. Addig mindössze nyolcvan, nagyon rossz állapotban levő épület lebontása várható, amelyekben közel ezer lakás van. A kerületi Tanácsnál jelenleg 8 ezer Jakásigénylést tartanak nyilván. Az új lakásrendelet következtében ez a szám előreláthatólag jelentős mértékben csökken. Ennek ellenére — figyelem bévé ve a lebontásra kerülő lakásokat is — több ezer jogos igény kielégítéséért kell megtennünk minden tőlünk telhetőt. Ezért a többi között minden erővel szorgalmazni kell a vállalatok részvételét saját dolgozóik lakásigényének kielégítésében. A lakóépületek kétharmada a felszabadulás óta egyszer sem lett felújítva. Közel 300 lakás aládúcolt. Az épületek 26 százaléka födémcserére szorul. Öt év alatt a lakóházak javítására 700 millió forintot költöttünk. Ennek ellenére nagyon sok jogos panaszt nem tud az IKV kielégíteni. E nehéz helyzetben nálunk is várakozással tekint a lakosság a lakáskérdés megoldására vonatkozó KB határozat végrehajtása elé. A tanács szakigazgatási szerveinek politikai és szakmai felkészültsége megfelelő. A kerületi tanács tevékenységének egészéről megállapíthatjuk, hogy jól szolgálta a szocializmus építését, a lakosság érdekeit, a várospolitikai célokat. A tanács a törvényeknek megfelelően, tervszerűen dolgozott. Arra törekedett, hogy minél közelebb kerüljön a lakossághoz. Ehhez önzetlen segítséget nyújtottak a tanácstagok, akik időt és fáradságot nem kiméivé teljesítették hivatásukat. Ugyanez jellemző a fővárosi tanácstagokra és a képviselőkre is. ' a Pdrtunk Központi Bizottsága az állami élet és a szocialista demokrácia fejlesztése er e e en meghatározta azokat a feladatokat, amelyek a kerületi tanácsra is vonatkoznak. A népképviseleti elv következetesebb érvényesítése mellett az önkormányzati jelleg megvalósítása az egyik fő célkitűzés. Ezt csak úgy lehet érvényre juttatni, ha — a tanács sza igazgatási és hatósági feladatainak sokoldalú és bürokrácia mentes fejlesztése mellett - szorosabb kapcsolat alakul ki a tanács és a kerület vállalatai között, továbbá mégjo an bevonják az egész lakosságot a tanács tevékenységének támogatásába. a i/d íCrÜletl rendorkaP|tár|yság munkáját a szakszerűség és a hivatástudat jellemzi A KB határozatait tekintik munkájukban iránymutatónak. A társadalmi tulajdon az állampolgárok személyi tulajdona biztosított. A tulajdon elleni bűntettek jelentősen csökkentek de a közlekedési es a garázda, erőszakos bűncselekmények száma növekedett Sajnálatos hogy a bűncselekmények elkövetői közül a 25 éven aluliak aránya 1969-ben százalékra emelkedett. Növekedett a szabálysértések száma is. A problémákat fokozza hogy a kerületben is keves a rendőr és a technikai felszereltség sem kielégítő. A fárasztó 4 M ^
