Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1966-10-28/1
r '-iMVHHHB , , 1EGYZET I rart politikáját. Politikai aktivitása azonban nem kielégítő; az elmúlt két évben a J El© 1 ^ párttagok körében is tapasztaltunk bizonytalanságot a párt politikájának egyes kérdéseivel kapcsolatban, amit néhány funkcionárius szerencsétlen fogalmazáséi 1 , nyilatkozata is táplált. A munkások kis hányadát deklasszált, kispolgári heterogén elemek alkotják, 1 akik az ellenzékieskedés legfőbb hordozói az üzemekben. Destruktív fellépésük bérdemagógiában, szovjetellenességben és nyugatimádatban, vagy a vallásos világ- 1 nézet terjesztésében nyilvánul meg. A munkások többségére számottevő hatást I gyakorolni nem tudnak, bár tevékenységük nem hatástalan, elsősorban az ifjúság körében. ............ ,, I A munkások eszmei-politikai fejlődésére, a társadalmi felelőssegük növelésére és az anyagi termelésre közvetlen hatással van az üzemi demokrácia. Ezernyi lehetőség van arra, hogy a munkások közvetlenül bekapcsolódhassanak a terme es a munkaszervezés és munkakörülmények alakításába. Mégis kevés he yen a a vu úgy a helyzet, hogy a munkások érdemlegesen beleszólhassanak a vallalat ügyeibe. Egyes helyeken azon a címen, nem vonják be fontos kérdések eldöntésébe a munkásokat, hogy „nem értenek hozzá”. Az is előfordul, hogy a gazdaság! vezetők meghallgatják ugyan a munkások véleményét, javaslatait, de azok felhasznalasa o „eK adnak tájékoztatást és ezzel felelősségé,zrtüket csökkenők. A ^ között is többen vannak, akik nem értik, mit jelent a demokratizmus , egyesek a termelés folyamatában is úgy követelik a demokráciát, hogy ezzel a és tetvzerű irányítás alapjait támadják, mások a kötelességek rovásara hangozta ,ak a fogókat Sürgető e gyakorlati problémák helyes megoldása mert az erosodo, nóteekvő vállalati önállóság fokozott ellenőrzést, felelősséget követel a munkask0lfepLfSiÍikSának, belső társadalmi fejlődésünknek sarkalatos kérdése a munkásosztály és a társadalom különböző osztályai és Y^Y^teTteodaUzmtes is!Leérti a szövetségi politika elvi alapjait, egyesek a munkas-parnszl szövetségre Ákltik Infaok lényegében a párttagok és páttonkivüliek kapcsolatával azonosítják A parasztság helyzetének megítélése is tiirelmeclenseget, meg nem értést mn !,tt a pÉoTSetlenül tapasztalható kofáskodásból kiindulva, szem elöl tevesztik a társadalmi folyamat lényegét. . „ncializ-Az értelmiség zöme elfogadja és szakmai munkájával is támogatja a szocia mus SE irányuló politikánkat. A társadalmi munkától .zonba.. elég jelentős tésze távol tartja magát. Ebben szerepet játszik az erosodo „mellékes” utáni hajsza, a polgári életforma utáni nosztalgia, y b‘ eredményeinek kritikátlan értékelése és elfogadása. „ i,Uimrnsok Kerületünk sajátos fOMA közhangulatot befolyásolja a nemzetközi helyzet sai; az események megértése és 1 hogy a vitás kerdesek ren “ Ugyanakkor sokan pesszimista kovetélés politikájának k°'etkeze‘“A lressziójának növekedéséből, a nyugatnémet keztetéseket vonnak le az USA agressziója világban sokasodó militarizmus erősödő reyansista őre va ^ agresszióját egyértelműen problémák felszínre kerüléséből. Az USA v etna b nép harcát. Ez elítéli a közvélemény és helyesli, hogy m ©cg"megnyilváa szolidaritás jelzi a a mu'nkafehjanláLkban, ' 1 17
