Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.12.a/1)
1959-10-24 - 1959-10-25
r n-22ü Elsősorban arra gond oltam, hogy 711.kerület tipikussal belvárosi kerül Ez a három-négy kerület, tűi valóban igazán a pesti zamatot adja, a pesti vicceket, itt va n nak a pesti kispolgárok magva! és azok problémái. Ezek azonban a legérzékenyebbek, mindenre > e . -L j *.. a.. , Ho. nyugodt az élőt, okkor nyugodtan lehet özekre a pesti polgárokra is számítani. Ha csak abból a szempontból vizsgáljuk meg, hogy a VII,kér. a 3.legnagyobb kerület, kerületre, népességre, - akkor ksgástga^tidncxx 1 hatjuk, hogy itt az elvtárs knak mennyi mindennel kell számolni ok. Ezt a vonását a kerületnek tovább kell fejleszteni,a hagyományos, tradíciók vonását kell továbbvinni, s ezt tartsa meg a kerület. Ez oac pozitívuma a PB-nek is, László elvtárs erre ki is tért. Nem csak a lakosság, hanem az intézményéle Is nagyon fontosak. Amik a kerületben helyezkednek el és bizony egy egész ország politikáját, gazdasógl életét befolyásolhatják. Helyes, hogy a budapesti PB ebben s kérdésben bírálatot kapott, mert sokszor valóban nem ennelcmogfeleéő en határosaink. Helyes volt Lengyel elvtárs visszautasító hozzá szókása, 3 hogy sok helyen úgy értékelik az embereket, hogy d elriasszált eleme! ások*a agy cn helyes volt, és én még megtoldom azzal .is, hogy egyetlen kommunistának s m lehet olyan területen dolgoznia, ahol ha doklaszé sz ált elemek vannak is, lebecsülné az embereket, Kétségtelen, hogy zz építőipar val óban ren dkivul felfutott, sok a feltöltött, a bed ram! friss munkás, de ezzel számolni kell, azt kell, ho,-y jelentse számunkra, hogy még küzdelmesebben harcolunk a dolgozok formálásában. Nem az a b?ig, hogy nincs az építőiparnak nagy munkásmozgalmi t ra - diclóje, ez nem így van, tudják az olvtárodk is, mert van sok munkásraosgaLrai elvtárs, de ott van a baj és ott kell körülnézni, hogy nincs kislak ült törzsgárdája, akik a logöntudatósdbb munkásokra épülnék, igaza volt Leng^yal olvtársnak azzal a mogállapitásával. hogy igenis elsőso rban á munkásszállásoakon kell rendeznünk őzt a kérdést. Itt elmaradott munkások varnak, itt nagyon nagy & föladatunk c. ffelvilágosité munkát illő 15en. Herp-ri elvtárs helyesen vetette fel az WV problémáját.ITT is az a helyzet, hogy rendkívül érzékney terület és komoly mértékben kihat <"s a vili amo avr.su t dől g ózó inak eroul Etára. Mégis helyes, hogy a vasút fejlődé sét ilyen mértékben említi fel, de kifogásolom Horpoi elvtárs felszólalásában, hogy hiába lesz jé, felkészült kocsi parisunk, ha vezető 1, r, kalauzok, tehát a dolgozóik színvonala nem üti meg a minimális mértéket sem. Az emberek sokat ronthatnék, mi lebecsüljük őket do többet ke]l velük foglrlkosni, liogy ön tudatosság váljanak. Meg ke 11 vizsgálni mi az oka, hogy átjáréhás^a 2*W. Meg kell vizsgálni a túlóráztatások,a szociális, atb. körülményeket is. Amikor mi termelési problémákról beszélünk, akkor az emberről is beszélnünk kell, ne osak a számokról, hiszen nem szabad ez emberről elfeledkeznünk. Hiába van modem technika, ha az emberek fejében megmaradnák a régi nézetek.. Sok szó esett esen ez érttekezleten az éré tolni ség kér de sé :6l. Csmád i elvtára felszólalásé vei kívánok vitába szállni, hisz® ez c feladata az értekezletnek, hogy amikor az egyes nézetekkel nem értünk egyet, vitatkozzunk. Véleményem szexint nem az dönti el az értelmiség körében végzett munkát, hogy párttag vm egy-egy területen. Arról vjti sző, hogy okkor követjük helyesen partunk értelmiségi politikáját - ha nem párt -ag is az illető - de ol yoi helyzetet teremtünk számára, hogy alkotó munkáját kibontakoztathassa* Bizalommal von irántunk ég mi is iránta. Érzi • tea? !B^4few8i5ífesjrjfcíB lá> ^or m5dot f°s ta_ I — (
