Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.11.a/10)
1988
r n- 9 ~ igényel. E szinte egységesnek tűnő helyzetértékelés mellett rendkívül széles, szélsőséges a konkrét lépések é3 a különböző kérdések, intézkedések megítélése. A gazdasági kibontakozás, a jövő és egzisztenciafóltós közhangulati hatásai mellé felzárkózott, mint befolyásoló tényező a politika és a társadalom területén zajló változások sora. Ma a párttagság közel azonos intenzitással foglalkozik a gazdasággal és a pártpolitika különféle kérdéseivel. A helyzetértékelés e kérdések esetén is az azonos megítélés jegyeit viselik. Szinte egységesen a párt helyzetének gyengülését, befolyásának csökkenését, a hatalomvesztést fogalmazták meg. A megoldásra szóló javaslatok szélsőségesek, a közömbösök, várakozók, beletörődők mellett a konzervatívok és radikálisok, a hatalom azonnali megerősítését javaslók és a többpártrendszert támogatók egyaránt jelen vannak. A helyzet több tekintetben ellentmondásos. A párttagság felelősnek érzi magát a kialakult helyzetért, ugyanakkor ezt a felelősséget elutasítja. A párttagság defenzívába szorul, érzi ennek tarthatatlan voltát, ugyanakkor az offenzivához nem tartja elegendőnek eszközeit. Nincs stratégia, nem ismert a taktika, kevés a muníció - fogalmaznak a párttagok. Belső szégyenkezéssel azonosulnak a környezet véleményével, sőt esetenként, maguk is "pártellenessé" válnak. A párt felső vezetésétől a párttagság legalább a lényeges kérdések területén egységet, határozottságot, követhetőséget vár. Sokan fogalmaznak úgy, miközben politikai életünk palettáján megjelenő új színek támogatására, kezelésére, a párt felső vezetése jelentős energiát fordít, addig saját tagságára nem jut elegendő figyelem. A párton belüli változásokat nem látják. Az alapszervezetek önállóságát, magó ráhagyásnak ítélik, a párttagság eligazodását segítő politikailag minősített információt, állásfoglalást elégtelennek tartják, a párton belüli demokráciának növekedését pedig nem érzékelik. Ezek közvetkeztében a pártértekezlet során megnyert bizalom gyengülni látszik. Úgy tűnik, hogy a párttagság körében a realitásokon alapuló józan hangvételt az indulatok háttérbe szorítják. A párttagság józanabb része ebben a helyzetben nem vállalja, vagy nem képes vállalni a vitát.
