Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.11.a/10)
1982
A leányvállalat önállóan, gazdálkodik, kisvállalat formában, de szó. r &' sági kapcsolat fűzi az alapitó vállalathoz. Így a leányvállalat alapításakor az alapitó vállalat látja el működéséhez szükséges anyagi eszközökkel. A déshez szükséges valamennyi eszközt az alapitó vállalatnak, kell biztosi , nincs más mód, nincs más forrás. Az alapitó vállalat részesedik a leányvállalat nyereségéből, ha pedig veszteségesen gazdálkodik a leányvállalat, azért az alapitó vállalat anyagilag is felelős lesz. A következő szervezeti forma a kis-szövetkezet. A kis-szövetkezetek vagy kiválnak a hagyományos szövetkezetek bizonyos részlégéiből, vagy újonnan is alakíthatók. Létrehozásukhoz - akár leválnak, akár újonnan keletkeznek - arra van szükség, hogy legalább 15 alapitó tagjuk legyen, de legfeljebb 100 tagjuk lehet. Az alapítás feltétele, hogy legalább kétheti munkabérrel azonos értékű részjegyet kell váltani a belépéskor, és ami még ennél fontosabb: csak az lehet tag a kis-szövetkezetben, aki ott dolgozik is. A jelenlegi szövetkezeti formának az egy neurotikus pontja, hogy a tagsági viszony nem feltétlenül jelent egyben munkavégzést is. Kis-szövetkezeteknél ilyen fajta lehetőségre nem nyílik mód. Lényeges szabály, hogy nem lehet csak pénzzel vagy vagyontárgyakkal belépni, a szövetkezet minden tagjának akár lőállásbán, akár mellékállásban vagy nyugdíjasként, konkrét munkás is végeznie kell. Kis-szövetk ez eteknek tagjai lehetnek nappali tagozaton tanuló egyetemi és főiskolai hallgatók, ha részmunkaidőben dolgoznak . A kisvállalatokhoz hasonlóan a. kis-szövetkezeteknél is lényegesen kevesebb lesz az adni i ni sztráció. Nagyon sokféle területen alapíthatók majd kis-szövetkezetek. Létesíthetnek szervizeket különböző tartós fogyasztási cikkek javítására, kisüzem ekei, amelyek kis-szériás termékeket gyártanak, taxi-szövetkezeteket, rendezvényszervező irodákat, magánlakásépitő vállalkozásokat stb. A kis-szövetkezetek jövedelmezősége és jövedelemszabályozása eltér az állami vállalatokétól. A tagok többféle, formában kaphatnak pénzt. Részjegyek után, amelyeket tehát készpénzben jegyeznek, évi 8 %-os adómentes osztalék illeti meg őket. A szövetkezetek tiszta jövedelmét, amit a tevékenység után értek el, a tagok egymás között, feloszthatják. Lz az osztalékon kívüli, az elért jövedelemből való részesedési forma. r n- 10 -Vi {
