Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.11.a/10)

1982

A teljesítményarányos jövedelmek valódi érvényesítésére ezekben a szervezetekben - és ennek kapcsán a nagyvállalati szervezetekben is - sokkal nagyobb lehetőség lesz, mint eddig. Hogyan valósul ez meg? Ahhoz, hogy a nagyvállalatok a legjobb szakembereiket megtartsák, arra lesznek kényszerülve, hogy ezeket az embereket az eddiginél jobban megfizessék. Tehát szocialista nagyvállalatoknál. kialakul egy olyan közeg, körülöttük egy olyan környezet, amely arra ösztönöz, hogy a valóban kulcsszerepet betöltő dolgozók jövedelme növekedjék. Erre a lehetőségeket az 1982. január 1-én bevezetésre kerülő uj vállalati bérszabályozási rendszer megadja. Tehát nem a jelenlegi korlátok között k éli gondolkodni.

Az uj kistermelő szervezetekben munkát végzők esetében a jövedelem egyértelműen és kizárólag az ott nyújtott, teljesítmény hatékonyságától piaci értékesülesi lehetőségeitől fog függeni. A piaci értékesítés fogja eldönteni, hogy az a tevékenység valódi szükségleteket elégít ki, tehát hatékony, vág}' nem. Otl nem lesz állami támogatás, nem lesz szubvenció, nem lesz kedvezmény, egyértelműen a piac kemény értékítélete lesz a döntő.

T Az ott elért jövedelmek tehát minden körülmények között teljesítménnyel aiányos, vagy legalábbis ahhoz sokkal közelebb álló módon fognak eloszlani.

Amennyi ben c sökkenteni tudjuk a kielégítetlen szükségleteket, a hiánycikkek körét, a minőséget javítani, a szolgáltatásokat kielégíteni, abban az esetben szűkebb lesz. a csúszópénznek, a borravalónak, a hálapénznek a létjogosultsága. Ez i s közrejátszik abban, hogy a szocialista elosztási viszonyok erő'södjenek.

|| Az alapelvek közölt kell megemlítenünk, hogy nincs valamiféle egyirányú utca

u szervezetek kialakulásában a jövőben sem, tehát nem kizárólag a decentralizd( ió fog érvényesülni. Objektív alapon változatlanul megvan a lehetősége és a \? tere annak, hogy ha a gazdasági életben a nagyobb szervezetek képviselik a hatékonyabb mozgásformát, továbbra is lehetőség lesz nagyobb szervezetek lé troli hozására.

Viszont az is igaz, hogy az átmeneti szakaszban, amelyet a korszakváltás jellemez a gazdaságban és a társadalomban egyaránt, erőteljes ebben fognak bizonyos

i decentral izálási elemek érvényre jutni.

Fontos hangoztatni, hogy ezeknek az uj szervezeti formáknak a lényege nem azonos a ^'kés gazdasági szakirodalomban használt u.n. "második gazdasággal". Nagyon gyakran összekeverjük ezeket a fogalmakat. A második gazdaság terminológiáját a nyugati közgazdaságtan lefoglalta arra a területre, ahol az állami adózás alóli kibújás lehetősége van meg. Ez a magyar viszonyokra átültetve a- 7 -