Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.11.a/10)
1982
- 5 -szabályozók a fogyasztási szolgáltató szövetkezeteknél is éreztetik hatásukat. A korábbi kedvezmények közül jelentős az 5 "R" alap képzés lehetőségének elvesztése, a 45 os általános nyereségadó belépése . Míg 1979. évben az elért nyereség 27.8 $-át tudtuk "R" alapban képezni, 1981-ben mindössze 4.8 $ volt a képzési lehetőség. Igaz, hogy ezeket az összegeket jövedelmezőségi mutatónk ked-^ vező alakulása folytán adómentesen képezzük, azonban fejlesztési céljaink megválósitásához igy is szűkösek a pénzügyi lehetőségeink, nagyobb mérvű "R" alap kifizetésére nem is gondolhatunk. A szabályozók 1981-82. évben tovább módosultak. Jelentősen növekedett a városi és községi hozzájárulás, a közteher, a kötelező tartalékalap képzés mértéke, valamennyi a költségek és a felosztandó nyereség terhére. Némi előnyt jelent, hogy a bérszabályozási rendelkezések bérszínvonalunkat az Í980. évi központilag biztosított 3 f*-ról 4 fo-ra emelték és lehetőség van /volt/ a fogyasztási szolgáltatással összefüggő bérfejlesztési mutató növelésével további bérfejlesztésre. De bérezésünk, az "R" áLap alakulásához hasonlóan, a szolgáltatásban dolgozók részére még igy sem eléggé ösztönző. Részben a személyi jövedelmek kedvezőtlen alakulásának tudható be, hogy teljes munkaidős létszámunk egyre csökken. Az 1979- évi 337 fővel szemben ez év végére mindössze 317 fővel számolhatunk. A folyamatos létszámcsökkenés veszélyezteti szolgáltatási feladataink ellátását, az uj műtermek megnyitását. Pénzügyi helyzetünk egész évben kedvezőtlen. Néhány^nagyobb megrendelőnk fizetési késedelme szállítóink kifizetését akadályozza. Ez év III. negyedévi fordulónapján például 2.142 éFt 3o napon túli kintlevőségünk volt. * Az egyre nehezedő gazdasági viszonyok között meg kell keresnünk azt az utat, ahol a szolgáltatási céljainkat is megva‘ lósithatjuk, ugyanakkor a lakosság és a közületek takarékossági törekvéseit is figyelembe tudjuk venni. Számítunk arra, hogy a lakosság az elkövetkezendő időkben kevésbé veszi igénybe szolgáltatásainkat, a közületi megren* delők pedig drasztikusan csökkentik reklám és propagímda költségeiket. Figyelembe kell vennünk, hogy ezek hatása nálunk csapódik le, befolyásolja gazdasági életünket. 1 ' JO L------------------- 1 r n
