Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.11.a/10)
1982
pos szabályozásra van szükség, ezekre a jogszabályokra, valóban szükség van. Mit lehet várni, vagy ha úgy tetszik mi. a cél? Azzal számolunk, hogy összesen a következő két-három évben - tehát 19^0-bábén - 100, 150 kisvállalat és kis-szövetkezet fog ebben az országban megalakulni. Úgy tűnik - az előzetes felmérések alapján - hogy ilyen nagyságrendben van létjogosultságuk, azaz a kielégitetlen kereslet, a kielégitetlen szükségletek kb. ilyen nagyságrendű szervezet megalakulását indokolhatják. Ebből előreláthatólag 30-50 lesz az uj alapítású, a többi meglévő szervezetekből fog leválni. Körülbelül 4-500 gazdasági munkaközösségnek a születésére lehet számítani az elkövetkezendő 2-3 év alatt, részben magánosokból, részben vállalatok által szervezett gazdasági munkaközösségre. Milyenek az arányok? Jelenleg a ma működő kisvállalatok és kis-szövetkezetek 100 ezei embeit foglalkoztatnak. Ehhez jön még 80 ezer kisiparos Magyarországon ez 180 ezer ember. Hogyha megvalósul az a kör, amivel számolunk, ez a 100-150 kis-szövetkezet is, illetve 4-500 munkaközösség, akkor ez kb. 80-100 ezer fővel növeli az e körben foglalkoztatott létszámot, tehát a jelenlegi 180 ezerről 280 ezerre no. Milyen negatív hatásokkal kell szembenéznünk? Az első negatív hatás, ha elterelődik a figyelem a kulcsterületekről, a nagyvállalatokról. Tehát ha az uj gazdálkodási formák kialakulását tekintjük tevékenységünk homlokterében állónak és elfelejtkezünk a nagyvállalataink gondjairól es feladatairól . A második negatív hatás akkor következik be, hogyha a tényleges, valódi szükségleteket meghaladó mértékű szervezetek jönnek létre. Ez reális veszély. I er - I sze ennek vannak nagyon kemény korlátái, de nem csak jogszabályi korlátái. Az | igazán kemény korlát a piac. Ezek a szervezetek csak valódi szükségletek kielégítése esetén élhetnek meg. Márpedig ha képesek megélni, akkor a piac olyan szükségleteket közvetít részükre, amelyek társadalmi igények kielégítései jelentik. Ezzel együtt erre állandóan figyelni kell, hogy vajon a szükséglet-kielégítés és az uj szervezetek megalakulásának dinamizmusa összhangban van-e? ■ Végül a harmadik negatív hatás az, ha a közvéleményben olyan nézetek kerülnek, válnak uralkodóvá, hogy a jövőben igazán érvényesülni csak a kistermelő szervezetekben lehel. Ez pedig a nagyvállalatok számára, meg a mi politikai munkánk r n