Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.11.a/9)

1985

~ 7 ~

Tapasztalataink azt valószínűsítik, hogy a nem közvetlen gazdasági alapú késztetés elsősorban a munka melletti középiskolai, főiskolai, egyetemi tanulást vállalók körében van jelen, míg az általános iskolai felnőttoktstao a motiváció szempontjából egyre inkább az egzisztenciális érdekekkel mozdítható rétegekhez érkezik el.

Röviden szólni kell jE^nem^jjS^ rendszerben folyó oktatásról, képzésről is. Az a kép, ame— lyet a vállalati, intézményi személyzeti vezetők az át-és továbbképzés iskolán kívüli jelenlegi rendszeréről bennünk kialakítottak, erősen hasonlít a közoktatás fejlesztésének távlati koncepciójában szereplő képre. Vagyis, mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak részére rendelkezésre állnak az egyéni és munkáltatói igényekhez egyaránt igazodó képzési, át-és továbbképzési lehetőségek, részben a munkahelyen, részben más szakképzési centrumokban. Ez az intézményrendszer a termelési—es termekszerkezet viszonylag gyors, dinamikus változása, a fokozottabb munkaerő átcsoportosítás által teremtett szükségletek révén már napjainkban is érzékelhető változásnak indult.

E változást jól érzékeltetik a következők:

A Betonútépítő Vállalat 1983. évi dolgozók létszáma 2.696 fő, oktatásban részt vesz: 1.141 fő, vagyis a vállalat dolgozóinak 42,3 %-a. Az 1983/84-es tanévben állami oktatásban a dolgozók mindössze 2,49 %—a részesül. Jövő évi terveik is hasonlóan alakulnak.

A Hídépítő Vállalat továbbképzésének 1984. évi létszámterve alapján állami oktatásban részesül a dolgozók 2,2 ?o-a, tanfo■ lyami /vállalati vagy szak/ oktatásban pedig 13,4 %-uk.

Hasonlóan nagy a jelentősége a nem iskolai rendszerű képzésnek a MÁV Kórházban, a Fényképész Szövetkezetben,

./.

L n _

1 —m ^ 1

r n