Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1986-01-30
—^ — r ~i A hármas számú melléklet ez utóbbi körülményről ad elemző áttekintést és világosan jelzi, hogy még a magas heti 12 őrás kötelező óraszám figyelembe vételével is mintegy 25 oktatói álláshelyre volna szükségünk. Erre vonatkozó ismételt sürgető kívánságaink csak igen kis mértékben és vontatottan teljesülnek. Egy-egy esetben még a főhatóságunk által bevezetett és elhatározott uj tantárgyak oktatására is magunknak kell a megfelelő álláshelyet kigazdálkodni. Ugyanez a melléklet ad képet a foglalkoztatott nagyszámú óradíjas tanár mértéktelenül alacsony,60-I00 forintos óradijairól. Itt jegyzem meg, hogy óradíjasként működnek nyugdíjas tanáraink, nem egy közülük Kossuth-dijas, világhírű művész. De státusban lévő oktatóink fizetése is átlagosan mintegy 8-I0 £-kal alacsonyabb a tudományos felsőoktatás átlagánál.A feszültséget a középfokú tanintézetek oktatóinak legutóbbi - egyébként nagyon indokolt - béremelése csak fokozta. Bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy gazdasági körülményeink romlásával egyre inkább érezzük a kedvezőbb anyagi körülményeket Ígérő külföld elszívó hatását. Jelenleg 9 kiváló művésztanárunk van tartós fizetéstelen szabadságon részint, hogy hangversenyező művészként, részint, hogy tanárként /elsősorban Japánban/ teremtse meg életének és működésének méltó anyagi feltételeit. A külföldi vonzás természetesen pályakezdő diplomásainkat is mozgósítja. 1 3 Az eddigiek inkább oktatásunk ellátásának mennyiségi, számszerű gondjaira utaltak. Minőségi tekintetben természetesen arra törekszünk, hogy egyetemi ágazatunkon a legkiválóbb művészek és tanerők működjenek. Ennek érdekében kiváló végzős növendékeinket igyekszünk munkába állítani tanársegédi minőségben. A válogatásban jó segítséget ad az utóbbi tanévben bevezetett demonstrátori rendszer. Másrészt igyekszünk esetről esetre a középfokú tanintézetekben, vagy a Zeneiskolai Tanárképző Intézet tagozatain nagy gyakorlattal, kiváló , eredményekkel működő kollegákat bevonni az egyetemi ágazat munkájába. Ez igen sokszor csak fél, illetve másodállásos megoldással lehetséges, mert a jó tanárnak eredeti munkahelyéről való kivonása végső soron szintén az egyetemi tagozat színvonalát érintené. A minőségi munka feltételének tekintjük az oktatás egészének zeneközpontuságát, zenei L- . ’ ~ -J