Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.11.a/4)

1979-06-07

I-------—"j- 8 - Illő

Az előbbiekben érzékeltetett helyzet okait, forrásait keresve a következő fontosabbakat lehet kiemelni %

1. A pártdokumentumok, állásfoglalások a célokat, követelményeket megfogalmazzák. Abban azonban, hogy ez mit jelent az egyes művészeti ág, alkotóműhely, vagy művész számára nincs előrelépés. Az elméletiesztétikai kutatás adós a legfontosabb kategóriák, jegyek, ismérvek kidolgozásával. Az esetenként megfogalmazódó felismerések, következtetések - megfelelő koordináció és propaganda hiányában - nem jutnak be a köztudatba, nem adaptálódnak az egyes területekre.

/"A nehézség elsősorban abban van, hogy nincs tisztázvas képzőművészeti életünkben ml tekinthető szocialista vonásnak.";

"Az elkötelezettség zenei mibenléte változatlanul kidolgozatlan a mai viszonyokra. Az elméleti-esztétikai munka magas színvonalon folyik, ami elsősorban történeti orientációjú.";

"Színházművészetünk ma forrongó, kritikus helyzetben van. A krízis oka éppen annak eszmei tisztázatlansága, mi a színházművészet tendenciája, feladata ma, szocializmust építő társadalmunkban,"/

2„ A kritika nem tölti be elemző, orientáló szerepét. Lassú, kevés * értékítéleteiben önkényes, tudományos és pártos alap helyett divatelemekfcől kreált normatívák alapján Ítél. Sem az alkotókat /előadókat/y sem a közönséget nem orientálja.

/"Kritikai életünkből éppen az az analitikus elemzés hiányzik legjobban, ami a műalkotásokat a szocialista társadalmat épitő közösség szempontjából tekinti hasznosnak., vagy károsnak.";

"A kritikák csak a bizalmatlanságot növelik, egyrészt a közönség érezheti magát becsapva, másrészt a művészeket demoralizálja.

"Egyes bírálók marxista alkotásként igyekeznek integrálni olyan müveket, amelyek művészileg nyilván értékesek, de egyáltalán nem marxista-leninista szelleműek.

i_ _j