Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1979-05-10
- 4 -. A szövetkezetek évenként általában két küldöttgyűlést tartanak: a mérlegsáré 2::özgyülés előtt és a félévi eredmények ismertetésekor. A küldöttgyűlés előkészítése és összehívása az eljárási szabályok szerint történik. A határozatképesség megállapítását esetenként itt is akadályozza, hogy nőm különítik el a küldöttektől és a szavazati jogú résztvevőktől a tanácskozási joggal meghívottakat, A küldöttgyülési előterjesztések közül a vezetőség beszámolóit lehet kiemelni azzal a kiegészítéssel, hogy^általában hiányzik az egyéb testületek tevékenységének átfogó értékelése, A gazdasági kérdések részletes megtárgyalása mellett kévés szó esik arról, hogy a szövetkezet - mint társadalmi tevékenységet is folytató közösség - hogyan szolgálja a tagok érdekeit, a társadalmi célokon belül mit ‘tesz a szövetkezet a tagok szocialista életformájának és gondolkodás módjának fejlesztése érdekében. A bizottságok beszámolói között még mindig nagy részt képviselnek az általánosság szintjén mozgó, szűk szavú, /néha semmit mondó/ tájékoztatások. Többször megállapítottuk, ^hogy egyes bizottságok /döntően a Nőbizottság/ nem tesznek eleget beszámolási kötelezettségüknek. A küldöttek aktivitását illetően megállapítható, hogy nem szívesen szólalnék fel, és .ez azért figyelemre méltó, mert itt már a tagok bizalmát élvező - valamely részterületet átlátó - dolgozókról van szó. Egyes szövetkezetek az aktivitás hiányát azzal indokolják, hogy a küldöttek az előterjesztéseket már hallották, a munkahelyi tanáoskozáson. Az'is hozzájárul a látszólagos érdektelenséghez, hogy kevés szövetkezet vezetősége biztosit Írásos anyagot a küldötteknek. Jó a leüldöttgyűlés munkája azoknál a szövetkezeteknél, ahol ez az önkormányzati fórum már évek óta működik. A munkahelyi tanácskozások: Az uj jogi szabályozás szerint a szövetkezetekben a tagok és alkalmazottak egyes közösségi demokratikus szervezeti jogaikat - a munkahely vagy egyéb azonos érdekeltség alapján szervezett - munkahelyi tanácskozásokon gyakorolják. Az uj szervezeti formát a szövetkezetek körültekintő előkészítés^utan hozták létre. / a Budapesti Fehérnemű Szövetkezetnél - a jogszabály félreértőimézésével - úgynevezett Munkahelyi Tanácsot hoztak létre; vezetőjének az egységben dolgozó pártvezetőségi tagot, szakszorvezeti-és szövetkezeti tisztségviselőket, a részlegvezetőt és a KISz titkárt jelölte lei a vezetőség. A vezetőség jogsértő határozatát később korrigálta/, A munkahelyi tanácskozást az emeli szervezeti formává, hogy a jogszabály a közösségnek döntési, javaslattételi, és véleményezési jogkört biztosit, A tanácskozást évenként legalább háromszor össze kell hívni. A dolgozók maguk közül 1 évre vezetőt választanak. Az évenkénti háromszori tanácskozás előkészítése és lebonyolítása nagy energiát követei a szövetkezetek vezetőségeitől és a vezetőktől, A^munlcahelyi tanácskozások szerepéről és jelentőségéről megoszlanak a vélemények, Megegyeznek abban, hogy az előkészítés, lebonyolítás a vezetők időjéből aránytalanul sokat elvesz, a vezetőség /a társadalmi-szakmai vezetés/ részéről a tanácskozás megszervezésében és lebonyolításába fektetett energia nem áll arányban a dolgozók aktivitásával. Van olyan vélemény i3, hogy a tanácskozás hatásfoka nem éri el a kívánt szintet: 11.826 r n
