Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1972-04-20
r ~i Ba;ior et,* A javaslatban felvetett gondolatokkal általában egyetértek, egyik-másik megoldási módjával is. Mégis azt mondom, hogy szép eredmény, jó dolog, hogy a 3 művelődési központ ilyen népművelő munkát végez, jó az is, hogy erről informálnak is minket, mégis azt hiszem, hogy a felvetett gondolatokra l jelentés nem mindenben ed választ. Én pl. nem véletlenül kérdeztem, hogy amikor a kulturálódásro forditott összeg alacsony voltát bíráljuk mi az az optimális összeg, amit el lehet képzelni erre a célra, mert véleményem szerint ezt sommáson megállapítani nem lehet. Persze az, hogy egy vállalat mennyit fordít kulturális célokra, nem mindig a vállalat szándékán palik, hanem az adottságokon. A másik kérdés: Jé dolog, hogy a kerületi tanács ilyen jelentős összeget biztosit a népművelési igazgatási feladatok ellátására. Különösen szükség van erre, ha figyelembe vesszük azt amit Fenyvesi et.is mondott. Szeretném azt is elmondani, hogy a körzetek is meglehetősén élésen vetik fel c körzeti klubok szükségességét, illetve a meglevőkbe bejárási lehetőség biztosítását# A megoldásra nézve kevés választ kaptunk, mégis nagyon egyetértek a 10* ol dal 3. bekezdésével, amely a PB-ok, csúcs- és pártvezetőségek feladatává teszi a népművelési tevékenység továbbfejlesztését. Egyetértek az opetfativ jellegű együttműködéssel és javasolom, hogy a megbeszélésekre egy-egy körzet pártvezetőségéből is hívjanak meg elvtársakat, hogy el tudják mondani véleményüket# Mokry et* Én szt hiszem a VB olyan formában is foglalkozhatna a kérdéssel, hogy a pártszervezetek mit tesznek annak érdekében, hogy az emberek a műveltségűket emeljék. Nincs most nálam a statisztika, de meggyőződésem, hogy a fiatal párttagok jelentős része sem rendelkezik olyan iskolai végzettséggel, amely életkorában elvárható volna. A fiatal kommunisták 'általános műveltsége esetleg már ma sem üti meg egyes munkahelyeken az átlagot. Van egy csomó fiatal párttag és KISZ-tag akinek nem lenne különösebb nehézsége /tehát nem dolgozik több műszakban/ a tanulásra, és#mégsem rendelkeznek több iskolával mint a 8 általános, fs Talán úgy lehetne ezt megfogalmazni, hogy a párt- és KlSZ-szervezetek támasszanak nagyobb igényt a fiatalokkal szemben. Javasolom a VB-nek, hogy a pártszervezeteket ilyen értelemben is keresse meg. Gáborét#1 Én is egyetértek azzal, hogy a tömegkommunikációs eszközök fejlettségi szintje miatt igen nehéz ma már vállalatoknál, egy-egy előadásra megfelelő számú hallgatóságot összehozni* Viszont annyit felvetnek, hogy a televízió az egyetlen szerv, amelyik magasan rentábilis és sokkal jobban elkészített előadásokat kellene tartaniuk a közművelődés érdekében. A könyvtárakkal kapcsolatban* A Szabó Ervin Könyvtár igen alacsony költségvetéssel és kevés létszámnál működik, fejlesztése sem történik meg. Véleményem szerint voln$ igény, de a propaganda nem megfelelő. Erre is több figyelmet kellene fordítani. Miért nem lehet pl. a kerületben több fiókja a , Szabó Ervin Könyvtárnak? Az iskolázottsággal kapcsolatban: Nem vitás, hogy a gimnáziumi érettségi és különösen az egyetem igen szükséges. Nálunk is i nagyon kellene, hogy minél többen toluljanak, viszont kevés a létszám, az emberek igen leterheltek és sok esetben bizonyos • munkák is leállnak akkor, ha az emberek elmennek az iskolába, I vagy tanulmányi szabadságot^vesznek ki. m l ------------ I í______________________________________________________________________________________________
