Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1970-02-12
(— —I J MAGIÁR SZOCIALISTA MüIÍKáSPÁBT Budapest, 1970. február 3» í VI.kér. Bizottsága St,. 29. // " ~~... ~ " ' Vl/VB/4/ »/ W Készült: 20 példányban, A kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai értskek anyagaiból s zerve ze tt elme le ti tanncskoza.p;pjc_gtapas zta la ta i A kér. PB - tekintettel a téma fontosságára - a kerületi pártja állami vezetők - mintegy 120 fő - részére ideológiai tanácskozásokat szervezett. A részvevők - témavázlatok es irodalom— jegyzékek alapján - 4 alkalommal, 5 csoportban tanulmányoztak a moszkvai értekezlet 1cgfontosabb elmeleti—politikai kérdéséio. A tanácskozások esetenként általában 3-4 órát vettek^igénybe. A beosztottak megjelenése kb» 50 J^-os volt, A hiányzók jelentős része munkaelfoglaltságra hivatkozva /mely nem minden esetben volt elfogadható/, valamint betegség miatt maradt távol. A jelenlevők, élve a lehetőségekkel - kihasználva a tanácskozások nyílt, őszinte, nem visszakérdező formáját - igen élénk eszmecserét folytattak egy-egy fontosabb elvi-politikai kérdésben, A részvevők egyöntetű véleménye zérint: az ilyen jellegü^vitafórumok hasznosak, a kérdések sokoldalú megbeszélése ségiti a vezetők tájékoztatását és ösztönzi őket elméleti-politikai kérdésekkel való foglalkozásra. Az elméleti tanácskosisok részvevői igen sokat^foglalkoztak fel-, szólalásaikban a moszkvai értekezlet előkészítésének és lefolyásának körülményeivel. — Felvetettek, hogy az értekezlet inkább nagy politikai kérdéseket tárgyalt és nem tért ki az egyseg megbomlásának részletes okaira. /Cseh, román, jugoszláv es lcinai kérdés./ — A vitákon sok szó esett még a nemzeti sajátosságok figyelembevételéről, a marxizmus pluralista felfogásának helytelenségéről stb. — A hozzászólások jelentős része erősen gazdasági jellegű volt, továbbá a részvevők inkább gyakorlati mint teoreti_ kus aspektusból vitatták a fő dokumentum egyes fejezeteit. -Számosán helytelenítették, hogy a különböző/ömegkommunikációs eszközök a problémákat gyakran olyan leegyszerűsítéssel hoztak, mintha a moszkvai nagy tanácskozáson az egység teljesen győzött volna. /Főleg egy-egy tévé tájékoztatóra hivatkoztak./ A legtöbbet vitatott kérdések az alábbiakban foglalhatók össze:- a kapitalista országokban élő munkásoknak érdekülc-e, hogy munkájukkal a kapitalista társadalmat fejlesszék, avagy sz-e az érdekük, hogy fékezzék, lassítsák ennek fejlődését ?- Hogyan néz ki napjainkban a munkás-paraszt •követség c fejlett kapitalista országokban ?- Hogyan kell értelmeznünk napjaink diákmozgalmait ? /Az elméleti tanácskozásokon túlnyomórészt negativ vélemények hangoztak el./- Uem túlságosan európacentrikus-e az antiimperia^ista akcióegység fő dokumentumban megfogalmazott programja ? I 26 f r_ __J
