Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1968-10-03
r n- 2 -Munkái át; tekintve a Szövetség a különböző szakosztályok tevékenységére épül. A szakosztályokat választott vezetőség irányítja, élén egy titkárral. A következő lépcsőfok, a szakosztály titkárok együttese,akiknek élén a szakma titkárai /képző és iparművész titkár/ állnak. A túl-ndónkéneni vezetőség: a főtitkár, ügyvezető titkár es az elnök.'"ók azok, akik más szervek előtt a Szövetséget személyükben képviselik. A választmány munkáját, a Szövetség un. stratégiai feladataiban két közgyűlés kozott, dönt a Szövetség dol-A SzövetsQi tevékenyt?épt működési szaoályzat szabja meg, amit időről-időre közgyűlési szinten az élethez igazítanak. Ilyen ' átdolgozás alatt"all jelenleg is a Szövetség működési szabály- ^ zata. A szövetség formája az ötvenes évek konstrukciója szerint létezik ma is. A korábbi Szövetség egy stiLus jegyeioen is ofvsé?es testületet feltételező ideológiai testület volt. Jogkörét tekintve néha államhatalmi feladatot is teljesített. /Műnkaelorsztásban vállalt szerep, műterem problémák, szociális jellegű intézkedések/. A jelenlegi helyzetben az allamhatalmi funkciókat különböző intézmények vették at. Ilyenek Állami Lektorátus, Képzőművészeti Alap és természetesen a Művelődési Minisztérium. Ezen intézmények vezetői egyszemelyben fel ] j' ‘k a területen történő intézkedésekért. A Szövetség mint tanácsadó testület vesz részt tagjaival az intézmények munkájában, de véleményük csak az egyszemélyi felelős vezetesen keresztül érvényesülhet. Mivel e szerepkör szokatlan a területen regen működő szakemberek számára, meglehetősen sok súrlódásra ad okot a hivatalok és a Szövetség között. Az eljövendő közgyűlés ,—N kötelessége tisztázni a feladatköröket, az Intézmények ás a Szövetség hatáskörét megnyugtató módon. Erre nézve konkrét Ígéret-'iÁY.aptunk Molnár miniszterhelyettes elvtarstol, .hogy a közgyűlésig minden ilyen jellegű problémát tisztázunk. Visszat ;rva a scilus kérdésre tudomásul kellett vennünk azt, ho°.‘7 nem egyféle stílus érvényesül a Szövetség tagjainak szakmai munkájában. Ha nem is szervezeti keretek között, de vannak baráti közösségek, elvi alapon működő kisebb közösségek, kik^ közös akaratukat érvényesíteni szeretnék a jövőben a szövetségi életben is. Az eddig elmondottakból is következik, hogy a szövetségi elet ilyen módon túlságosan belterjessé vált. Alig törődhetünk a képzőművészet és iparművészét hatásának vizsgálatával a nagyközönség vonatkozásában. Igen nagy jelentőségű,fontos munka volna propagandánk,_művesze' ti ismeretterjesztésünk képzőművészek által való irányítása. Erre jelenlegi körülményeink között sem apparátusunk, sem anyagi eszközeink nincsenek. Tanácsainkkal nem segíthetjük a különböző hírközlő eszközök, rá' ió, televízió, sajtó ilyen irányú tevékenységet. Ennek kövc-t^.zmánye óriási színvonalbeli különbsó-;, ká'pé íen zűrzavar ennek nyomán az érdeklődni, ismerkedni vágyó közönség fejében. | /fO 1
