Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1966-12-08
r n- 5 -Aa Alap biztosítja a müvégzok nunk ne 11 a t ás an a k jelentős részét, tehát részben állami, részben társadalmi szerv. Az Alapon belül a művészeti agaknak megfelelő $súrik döntenek arról, hogy melyik művész alkotása kerülhet megvételre. A- zsűriket vagy a Minisztérium nevezi ki, vagy az Alap hívja meg. Ezen a téren igen nagy méretű a szubjektivitás, a személyi összefonódás. Ez érthető is hiszen kinek-kinek a jövedelmezőségét jelenti. Mindezt figyelembe véve óriási és elkeseredett h^rc dúl ezen 3 téren a művészek között, A Szövetségnek beleszólási joga, vagy vétó joga az' Alap tevékenységével szén-• óén., nincs, tehát tarjainak semmilyen védőimet nem' tud -rtyuj't-anTrX"?otó-jog," . illetve beleszólási jog a Képzőművészoti Lektorátus feladatkörébe ment át”A Szövetség'a Lektorátus munkájával szeriben som élhet vétó-joggal. Mindez olyan helyzetet teremtett a képzőművészek életében, ho y bar sokféle fórum foglalkozik ügyeikkel, egyik szervezetben sem bianak abban az értelemben, hory kedve" zően képviselik gondjaikat, A Szövetség pártszervezetének létrehozása is 1965. végén hozott határozatot a Politikai Bizottság. Figyelőmbe véve a fentebb vázolt helyzetet a képzőművész kommunisták úgy foglaltak állást, - miután itt is a soron következő közgyűlést kellett előkészíteni .- ho~y a pártszervezetet csak a közgyűlés megtartása után alakítsak meg, az volt az elképzelés, bory az újjászervezett szövetség megold néhánygondot ás Így majd a pártszorvez t könnyebben tudja elkezdeni munkáját. Az elképzelés nem vált valóra, ugyanis a közgyűlés mindezeket a problémákat tükrözte, és azokat nem hogy megoldotta volna, hanem még súlyosabba tette. ■Ennek ellenére a-pártszervezet a közgyűlés után 1966, májusában megalakult, A v Szövetségnek kb, 85 párttagja van, ami önmagában igen nagy szem? /Az egész pontos párttagletszamot még non sikerült megállapítani,/ Nehezíti a helyzetet, hogy a^tagság hallatlanul szétszóródott. Sokkal súlyosabban vetődnek fel a generációs problémák mint a többi művészeti szövetségekben. A párttagság jelentős rásze^ itt .is elöregedett. Éppen ezért nagyon nehéz feladatot jelentett az első alakuló taggyűlés összehívása, amelyen felsőbb szerv engedélyével figyelembe véve a sokrétűséget, 9 tagú partvozetőséget hoztunk létre, ^ A Pr tszervezet megalakulása óta változatlanul nehéz helyzetben van, A képzőművészeti közel tre jellemző nehézségek mellett elsősorban technikai nehézségek gátolják abban, hogy kezdeményező lépéseket tudjon tenni. Az első probléma akkor tűnt ki, amikor meg kellett kezdeni a legkülönbözőbb területeken élő es dolgozó párttagok atjelentkeztetését. Ugyanis a Szövetség pártszervezetének semmiféle helyisége nincs. /A vezetőségi üléseket és azóta két taggyűlést a kor. Pártbizottság épületében tartottak meg. A Hazafias Népfront kerületi bizottsága egyik helyiségében adott kölcsön időlegesen egy Íróasztalt, hogy fix helyet tudjunk megjelölni a párttagok számara, ahol átjelentkezhetnek./ Ezek a technikai tényezők azért kerültek ennyire előtérbe, mert a parttagság nagy része ebből az állapotból olyan következtetéseket von le, hogy a feísőbb szervek számára nem f ontos a Szövetség pártszervezet énok a sorsa, "hiszen még helyisége sincs. Ezek miatt az okok miatt a párttagén zöme nem akar átjelent- N kozni. Ma már érdektelenek, közömbösek a pártszervezet alakuláséval kapcsolatban, úgy fo. jak fel mint további bonyodalmat a képzőművészek életében. A portvezetőség tagjai es maga a pert titkár is hatesa alr. kerültek ennek a hangulatnak es korábbi lelkesedésük megcsapoant. U-*y érzik tehetetlenek a velük szemben álló nehézsénőkkel, l---------------------_J
