Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1966-03-24
p “1- 3 -1 művészeti pártszervesetek az utóbbi gyekben figyolmrG',nólt'é fejlődést értele el. Különösön az ellenforradalom utáni években neves művészek kérték felvételüket a partba. Kialakult a pártszervezetek és a pártonkivüli művészek kapcsolata, csaknem teljes mértekben megszűnt a korábbi években tapasztalható bofcláfordulas, /A Zeneművészeti Főiskola pártszervezeté a legutóbbi időkig az, amely kivételnek tekinthető,/ Helyenként a parttagság agy kisebb részénél na is mutatkoznak ilyen jelenségek. /FI. Operahaz, Vidám Szinpad./ Sok kezdeményezés indult színházi pártszervezeteink részéről a művészeti munka segítésére is. A színházi pártszervezetek vezetőségei ás as igazgatók között a mindennapi munkában általában^jó az együttműködés. Kölcsünösen törekvés van egymás munkájának a segitosero, politikai es^tartalmi vonatkozásban is. A fejlődés mellett azonban az utóbbi cgy-lcét avbon a megtorpanás jelei mutatkoznak. Ezt mutatja például az, hogy a színházi pártszervezotoinkonk a taglétszáma szinte megmerevedett s az utóbbi kát évben csak szórványosán találkozunk ogy-ket tagjelölt felvétellel. Hasonlóképpen árpolitikái tartalmi munkában is visszaesés tapasztalható, A Budapesti Pártbizottság határozata utal a politikai feladatokra ás a fő célkitűzései e határozatnak na is érvényesek. A határozat a pártszervezetek feladatai mellett utal az állami szervek feladataira is as szabályozza a művészeti területen a part- és állami szervek együttaükodeset. A határozat végrehajtását a partszervezetek oldaláról többizben vizsgáltuk és megállapítottunk bizonyos szerény előrehaladást, ugyanakkor az állami szervekre vonatkozó része gyakorlatban nincs végrehajtva, vagy legalábbis stagnál. Ennek eredménye, hogy színhazaink életét egy sor megoldatlan nehézség is gátolja és nehezíti a pártszervezetek politikai munkájának kibontak*zasat. Ilyenek például: a szinhc.zepületek helyzete, a bérkérdések, a színházak profiljának helyzete, műszaki gondok és nem utolsó sorban személyi ügyök. A legnagyobb nehézséget okozza, hogy ezek a problémák évok óta megoldatlanok és hiába cserélődik a színházak vezctőgárd^.ja, a helyzet változatlan. Ide sorolhatjuk azt a körülményt is, hogy az érvényben lévő miniszteri rendelet ellenére a színházigazgatók önállósága igen sok területen csak látszólagos, illetve nincs biztosítva. /A Thalia Színház vezetése tekinthető az egyetlen kivételnek/ Az Operahaz vezetess e tekintetben különleges helyzetben van. TJagysn sok a panasz a kettes állami irányit ássál kapcsolatban is, Egy egy színháznak többféle felsőbb szervvel kell tartani a kapcsolatot és gyakran a szervek együttműködésében zavarok tapasztalhatók, bizonyos^feladatok összehangolása nem mindig sikerülj Előfordult, hogy a parttitknrok egyazon kérdésben különböző információkat kaptak, /pl. a szerződéses^rendszer bevezetése, vagy a jelenleg zajló közönségszervezés átszervezésével kapcsolatban, stb./ Ilyen körülmények között nehéz fenntartani a színházi ■ pártszervezetek tekintélyét, különösképpen, ha figyelembe vesszükegyes művészek nzon^különlagos szokását” is, hogy minden alsó ás középfórumot kikerülve egyenesen a legmagasabb poszton levő vezető olvtnrsnknt keresik meg problémáikkal és figyelemre sem méltatják az alapszorvezeti vezetőséget. /Pl. Opera, Nemzeti./ L_-----£— _|
