Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1965-07-22
i— n- 3 -v r> A helyi problémák mindig vita alapot szolgáltatnak. A tagság ezekre rendkívül áIánkon reagál, elmondja vélemény51, nagyon jó, színvonalas viták alakulnak ki. A politikai, do főleg o.z elméleti kérdések megvitatásánál már közel sem olyan élénk a párttagság* Ha olyan elvi kérdések kerülnek a taggyűlés elé. mint pl."a szövetségi politika, mely a párttagságot közvetlenül is érinti, őst rendkívül élénken kommentálják és vitatják, de ha már egy kissé olvontabb a téma, azt inkább csak végig hallgatják és elfogadják,Pl. a párt vezető szerepéről, a mezőgazdaság helyzetéről szóló tájékoztató. A pártvezetőségek és a gazdasági vezetés együttműködése zömében jónak mondható, de ez nem mindenütt egyforma. Az, hogy általában javult az együttműködés, az adódik abból is, hogy sok alapszorvezetnél évek óta változatlan mind az alapszervezeti, mind a gazdasági vezetőség. Ebben természetesen közrejátszik az is, hogy gazdaságilag függnek az elnöktől, mint pl, előléptetés, jutalom. Az alapszervezeti titkárok mindenütt résztvosznok a gazdasági vezetőség ülésein, s igy a legfontosabb kérdésekről tájékozódnak. A jelelemző az, hogy a kapcsolat s, gaz'ü sági- és a politikai vezető között személyes. Ha a tájékoztatásban iuőnkónt vannak is még hibák és kívánalmak, a személyes megbeszélések ezt ellensúlyozzák. Sok ol7an alapszorvezotet tudunk felsorolni, ahol az együttműködés példás, ki*** fogástalan, mint pl. a Gyorsszolgálat, Haladás, Alkotás, Textilfeldolgozó, Viszek, stb. szövetkezet éltnél. Akadnak olyan szövetkezetek is, ahol ez az együttműködés nem kielégítő. Hosszú ideig éles ellentétek voltak pl. 'a Osöpi KTSZ-nél, ahol a párttitkár véleményét nem nagyon kérte ki az elnök. Ilyen előfordult más alapszervezetnél is. Az ellentétek elsősorban abból adódtak, hegy a pórttitkár elvtársak úgy érezték, hogy mellőzve vannak. Egyik-másik helyen, mint pl. a Textil Laborba.1; sikerült ezen jelentősen javít-ni, elsősorban a vezet ő s é gválászt ás ó t a. Minden pártszervezetre jellemző az, hogy ahol .TSZ szervezet van, /26 KISZ szervezőt/ ~ ott az a.lapszorvézetek ve— ^zetősége a KISZ munkájával rendszeresen foglalkozik. Ezt az alapszorvezetek vezetősége szívesen is végzi, az ált dános tapasztalat az, hogy törődik a fiatalokkal, érdekli a vezetőcéget a problémáik, ■ '“''gondjaik és tőlük tclhetőleg igyekeznek segíteni. Ez persze nőm jelenti azt, hogy meg tudnak oldani ..ináén problémát a KISZ szervezeteknél. ^Egyik-másik helyen elég sok bak van a fiatalokkal, pl. Fodrász, Eékisz, nehezen szervezhetők s a rendszeres szervezeti életre nehezen lehet rászoktatni okot. A szövetkezetekben a legfontosabb tömegszervozot a szövetkezeti bizottsági ez helyettesíti a szakszervezetét. A szövetkezeti bizottság egyik-másik szövetkezetnél eredményesen működik s itt is áll az, hogy szinte ahány szövetkezet, annyi féle eredmény. Pl. a Gyorsszolgálat KTSZ-nél, vagy a Minta KTF2. -nel nagyon élénk tevékenységet fejt ki, szervez, mozgósít a pártszervezet irányításával. A pártszervezetek mindenütt ellenőrzik munkájukat, időnként beszámoltatják. A pártszervezetek a nunkaversonyt kérik számon tőlük és annak vitelét szorgalmazzák. Működnek a szövetkezete kben szak,szervező tok is, özek az alkalmazottakat fogják Össze, sós szerepük a szövetkezetben nincs. Működésük elsősorban tagdijbesz dósra korlátozódik, í L-_----------------—_J