Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1963-04-25
r ~\ 1*/ Je«WM> képzési és nevelési céljainkat előtérbe állítva, ezeknek az uj tantervien következetesen érvényt kell szereznünk. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerűen a szaktudományok szakigényeiből, hanem általános nevelési céljainkból indulunk ki. Különböző szaktudományok ismereteiből a középiskolai szint követelményeinek megfelelő tantárgyakat kell szerveznünk, figyelemnél az általános műveltség korszerű értelmezésére. 3. / A tanulók tudományos világnézetének fejlesztése, valamint előkészítésük a szocialista, társadalmi gyakorlatra / a termelésre, a szocialista közösségi magatartásra, politikai aktivitásra és a kultúra élvezésére, azok a döntő tényezők,^melyek megszabják az alapvető ismeretanyagot, azt, hogy a különböző szaktudományokból elsősorban milyen ismereteket kell kiválogatni és figyelemben reszesiteni. 4. / A tudományos világnézet tantervi alapjai úgy értelmezendő, hogy ezeknek az alapoknak a tanulok tudatában való kialakulásához a konkrét művelődési anyag feldolgozásán át visz az ut. Ezért a tananyag kiválasztásában és elrendezd-" seben a világnézeti nevelés követelménye meghatározó szerepet játszik. j,/ A világnézeti nevelés ilyen értelmezéséhez szorosan kapcsolódik a tanulók erkölcsi, politikai és esztétikai nevelésének kérdése. Az erkölcsi ésesztétikai neveles területei nem szakadhatnak el világnézeti tartalmuktól; másfelől a világnézeti nevelés nélkülük csak egyoldalúan intellektualisztikus lenne. o./ A tanulók kulturális nevelésének feladatai: élőkészitésük a kultúra egészének meghódítására, élvezésére. A túlterhelés megszüntetésével több lehetőség nyílik a jó Ízlésre, igényességre nevelésre, a művészetek és a mindennaői élet tekintetében egyaránt. ’ ,./ A világnézeti nevelés szélesen értelmezett tantervi alapjainak biztosításával egységben kell érvényesíteni a gyakorlatiasság elvét. Az ismeretek kiválasztáséban es elrendezésében a helyesen értelmezett gyakorlati életre való előkészítés -^elmélet és gyakorlat összekapcsolása - általános alapelv. Gondolnunk kell a társadalom átalakítására és a természet átalakítására. A gyakorlati eletre való elokeszitesen belül a termelő munkára való előkészítés fokozottabb mértékben igényli a fizika, kémia, biológia, földrajz és a rajz megfelelő korszerűsítését. A gyakorlati oktatás a hagyományos tantárgyak esetében, | a hagyományos tananyag revízióját kívánja meg, a termelésben is jelentős természe-1 ta- törvények, természettudományos kérdéskörök megfelelő kiemelésével. A gyakorlati eletre való előkészítés szükségessé teszi az alapvető készségek megfelelő kimunkálását, továbbfejlesztését minden tantárgy alapvető ismeretanyagával összefüggésben, támaszkodva az ált. iskola ilyenirányú munkájára. ! ./ Le kell küzdenünk az ismeretek fölösleges halmozását és összefüggés nélkül egymás melle rendelését. Ezzel kapcsolatos a tantárgyak közötti együttműködés a koncentráció. Elsőrendű jelentőségű a céljellegű koncentráció; 1 hogy minden tantárgy - a maga sajátos anyagán keresztül - elsősorban az iskola általános Coljaira es feladataira koncentráljon. Csak ez biztosíthatja a tanulók világnézetének fej lódeset es megfelelő előkészítéseket a gyakorlati életre. Nem kerülhetjük el azokat a közvetlen ismeretkapcsolatokat sem, amelyek a különböző tantárgyak egyes ismeretei között vannak és az egyes ismeretek közötti logikai feltételezettséget fejezik ki. Szükséges tehát a koncentráció többoldalú és az edigieknél dinamikus--bb értelmezése. L_ __J_
