Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.11.a/4)
1958-01-16
r “i kérdése, mert ez a társadalmi tulajdon védelmét nagymértékben befolyásolja. Van még egy probléma a szövetkezeteken belül ez a műszakiak kérdése. azek akik a legtöbbéit foglalkoznak az embereikkel nem csak a szakmai, hanem a politikai képzésük is igen fontos, igaz, hogy az 0KI3Z. sok tanfolyamot indított be, de ha megnézzük, hogy hányán végezték el a műszaki iskolát és továbbra is termelő munkában vesz részt. Ha nem tetszik az elnöknek, nem állítja be műszaki vezetőnek. A szövetkezeten belül a káderkérdés nem lehet másodrendű kérdés. Javasolom, hogy a KISZÖV. személyzeti osztály alaposan nézze meg azokat akiket iskolára küldenek, mert volt olyan, hogy valakinek nézeteltérése volt a szövetkezet vezetőségével, elküldték iskolára, hogy eltegyé] másik helyre. lelkes elvtárs: A szövetkezeti mozgalom fejlődését talán 1949.-től mijjt mozgalom lehet venni. Mi magunk is nem csak tanulmányozzuk, hanem napirendre is tűzzük. 195o.-ben 4.000 volt a kisiparos és kiskereskedők száma. h'iv_ ^ társakazt mondják, hogy 9»6oo szövetkezetei tag van és 23oo kisiparos. Azelőtt csak 4ooo helységről kellett /-n gondoskodni. Ez a kerület nem bővült, hanem kisebb lett. meg kell mondani, hogy a szövetkezeti vezetők egy része az ellenforradalom alatt igen derekasan megállta a helyét. Véleményem szerint a helyiség probléma nem döntő oka a társadalmi tulajdon herdálásának. Kiss elvtársnő: Ha a_ számadatokat ^nézzük csak a mi kerületünkben egy év alatt 23 uj szövetkezet alakult, 58 szövetkezet van, azt gondolhatnánk milyen szépen megyünk előre a szocialista szektor termelésében. Amit a jelentés mond és az elvtársak is elmondanak azt mutatja, hogy politikai szempontból vizsgálva nem lehetünk nyugodtak a szocialista szektor fejlődésével, számban való gyarapodásával. A szocialista szektor leple alatt - különösen bedolgozó szövetkezetek - tőkés kizsákmányoló szektorokká válnak. Elsősorban ha a politikai helyzetét vizsgáljuk ^ azt kell megnézni, hogy á pártszervezetek nagyon gyengék, vagy egyáltalán nincsen. Hogyan tudjuk a párt' és a kormány befolyását növelni. Nekünk a fő figyelmet a szövetkezeti bizottság választására kell helyezni, az ellenőrző_bizottságba bekerüljenek kommunisták, vagy általunk ismert becsületes emberek. Ez a két szerv az amin keresztül a pórt politikai befolyását növelni tudja.A szövetkezet belső ÉiKkÉHKk rendjére, működésére az OKISZ. részéről vannak elintézendő feladatok, de a választás előtt sok mindenhez nem akarnak hozzányúlni. Véleményem szerint ehhez nem lehet igy hozzáállni. Itt gondolok az ellenséges elemek leváltására. Ha a választások előtt ezt nem hajtjuk végre akkor ezek megfognak erősödni. Ne csak akkor nyúljanak be , a szövetkezeti felső vezetők a szövetkezetek életében amikor gazdasági disznoságok sülnek ki, hanem akkor is . 1 amikor politikai disznoságok sülnek ki. Konkrét adatok vannak arról, hogy az ellenforradalom alatt és azóta is milyen magatartósu vezetők vannak á?t szövetkezet élén. Az OKISZ. lépjen fel a centralizmus alapján az ilyen vezetők ellen és tegyék oda ahová való. Ugyan ez vonatkozik arra a kérdésre, hogy nem szabad felvenni állami üzemből szövetkezetbe dolgozókat. Helyes, hogy van ilyen rendelkezés, de ez csak egyik m oldala. A másik oldala az, hogy olyan helyzetet kell IL: 1 ■ ■ ■ i. i ■ i. .. . i. j jp i ii ! i i. ii i -----
