Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.11.a/4)

1958-03-06

r tmrnmmmmmk . Hkérdez ni. Ilyen termésuétü probléma nem Tolt a színházi jelen­­tésben.Hol nyilvánul mag a revisionlzmus? Felsorolták. cinnyl Példánk azért itt is lett volna. - Mit kall még látni? Azt, heg a ravizionizraus Magyarországain, de nemzetközileg se Jelantke­­zik nvlltun. Volt 1949-ban revízió nizraus? Volt.Na^y Imra néza­­tai már akkor azok voltak. Sót, amint kidaruit, mar 193o-ban ilyan nézetei vo ltak. De akkor a nemzetközi munkásmozgalom a fellendülés állapotában volt, az a magyarországi és a kinai tanulság, az « XX.kongreaszus tanulsága. Ma nincs el'lenforra­­dalmi fal Landü lé a. Ma a náció nalizmuaaa i kall* foglalkozni. Sze­mély szarint nakam is, az komoly probléma. Haoionalizmus:Hát nem volt komoly probléma az, hogy kövata K#k:Erdélyt viaszaI? Jfindan lehetséges érvat fal kall sorolni allana.Ha másodlagos téma ia, azzal kall foglalkozni. Azt állitották, hogy a sze­mélyi kultusz a marxizmusból következik. Beszéltek a zsidó vezetőkről. i£a annyira mant, hogy amikor M&nnieh miniszter­elnök lett, akkor falvatatték, hogy a karaBztény Kádárt la­váltja a zsidó Kinnich. Kara dirakt, ds sok helyütt az a véle­­méry volt. - A Kort áránál az a kérdés sokkal burkoltabban jalantkazik pl. a népiasak dicséretében, itt tahát sokkal keménveb beknek kall lenn rik. A ravizionizmus ugyanis burkol­tan sokkal jobban rombol, mint nyíltan. Nagyon döntő, hogy az idsologiai problémákkal sokkal jobban kall foglalkoznunk. - Mi­­lysn kérdésük foglalkoztatják az Irodalmi Lapok part szervezet é. nak tagjait és a pártonkivtilieket? Mindig ki kall alamazni, ni s soron levő faladat, urai allan fal kall vanni a harcot, dlég szélaosn jalantkazik pl. az a nti az amit izmus. Ha zászlót bontanánk azonban az eJ. antiszemitizmus allan, akkor könnyön abba a hibába esnénk, hogy a tinta ha Ivott a vizát akarjuk ki­tisztítani. áz a kérdés különböző formákban fojj megjelenni, irodalompolitikái kérdésakba burkoltan.ulzért kar az, hogy a j alant és nen olyan bátor, mint a színházaknál. Nam az a pro­bléma, hogy a faladatok túllépik a keretet. Nam az az oka, maii ha a többit ma (tpiszkáljuk, azok la túllépik, a színházi is. Mindazak a KB hatáskörébe tartoznak. Mégss foglalkozunk ve­­lük? Da igán! Mag kall változtatni a munkánkat, függetlenül attól, hogy azok a kérdések ide tar< oznak-e vagy asm, állást kall bonniig foglalnunk, mart, ha nam, mégis mi vagyunk a hibásfc sak. Amikor rossz, pl. a Bábszínházban a müBelpolitika, akkor azért nam lahat a budapestit felelőssé tenni, hanem osak ma­gunkat és a színházi pártszervezetet. K leginkább objektív ok az, hogy n«n ismerjük eléggé a határozatot. Ahhoz, hogy ezekből a dolgokból ki tudjunk eviókélni, jobban kall ismerrtídt A kérdések özöne is ezt mutatja, hogy nam vagyunk elég tájéko­zottak kulturális toxfilaton. Megmondom őszintén, ho^y nem tud­juk behozni az elmaradást olvasás tekintetében példaul.Le va­gyunk maradva az agyas számok olvasásával. Az I.sáámban el­olvastam a képzőművészeti kritikát. Beleolvastam másba is.- De a ker.PJ . foglalkozik a betonú tépi tő tői kezdve, mindennel. Változtatni kall a iaunkamódszeren, .Össze kall szedni a kérdé­seket és a kultúra-terű latéva l kéLl túlnyomóan foglalkozni,még akkor is, Ina a kerületben sok az alkalmazotti dolgozI.De sully. lyal itt jelentkeznek az értelmiségi problémák, mart az Operá­tól a zenés vígjátékig itt vannak a velük foglalkozó intézmé­nyek. De itt vannak az Irodalmi Lapok iy. A múltkor pl. az egyik ülésen felállt egyik fiatal ember és dicsérte az Irodalmi Új­ság irodalmi szinvo na lát .Akkor visszavágtam az Élet és Irodalom ellen intézett támadásra, de azért nem vagyok az Élet é« Iro­dalom balső munkájúval sem megelégedve. Aránytalan az elto Lé­dáé. tinné 1 a Lápnál lő párttag van ,és mégis, van-e az drdŐs sikknek folytatása? Miért nincs? Hogyan fogadják a szocialista, realizmus problémáját, hallgatással? Inkább nem foglalkoznak vele, ugve, pedig fontoB probléma, rilvitatlan érdemei vannak az tirdőn cikknek, kellene vele foglalkozni. A Itala no si tani * T~~—“ ~ “ - í

Next

/
Oldalképek
Tartalom