Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1986-11-18
- 2 -hozzá, hanem olykor a céllal ellentétes hatást váltott ki, illetve a várható fejlődést válságmentes, töretlen folyamatként vázoló, napjainkig is élő elképzelésekhez vezetett. A munkáshatalom megvédését követően - az élet- és munkakörülmények számottevő javulásával egyidőben - az agitáció kerülni igyekezett a korábbi időszak "mindenről, mindenkinek, mindent megmagyarázó” jellegét a "kevesebbet beszéljünk mi - beszéljenek a tények" alapelv Jegyében, A 60-as évek derekán azonban fel kellett ismerni, hogy a tények önmagukban nem eredményeznek szocialista tudatot. Az agitáció szükségességét külpolitikai vonatkozásban az akkori nemzetközi helyzet is aláhúzta. Az agitáció szinvonala iránti elvárás a gazdaságirányítás reformját követően mindinkább fokozódott, a párt X., XI., XII. és XIII. kongresszusain nagy hangsúlyt kapott. A 70-es évek közepe óta a számunkra egyre kedvezőtlenebbé váló cserearányok. 3 részben az intenzív gazdálkodásra való áttérés okozta problémák miatt a gazdaságpolitika célkitűzéseinek minél teljesebb megvalósitása került az agitáció homlokterébe. Bár kétségtelen, hogy e téren komoly erőfeszítéseket tettünk (nem kevés eredménnyel), ma már megállapítható, hogy agitációs munkánk az elmúlt negyven óv során mindig hagyott kívánni valót maga után. Ezen belül is ki kell emelni azonban azt, hogy - egyes, politikailag igen feszült, kiélozett időszakoktól eltekintve - az agitáció talán sohasem volt olyan nehéz helyzetben, mint a 80-as években. A gazdaság szinte valamennyi szociollstu országban problémákkal küzd, a végbemenő társadalmi folyamatokban nem várt, eddig ismeretlen tondonciák körvonalazódásával több szempontból is uj helyzet állt elő. Egyrészt - miután a szocialista fejlődésről alkotott korábbi elképzelésük é3 eredmények nyomán munkánkra o "sikor-agltáció"-3 alapállás volt Jellomző - nem készültünk fel arra,
