Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.11.a/3)

1986-11-18

fejlettsége még közel sem olyan szintű, hogy bátrabban iejt­hessék ki véleményüket, Szükebb körben még mindig érezhető - ha burkoltan is - a vélemények gyakran pejoratív értelmű mi­nősítése (szektásság, dogmát izmus, vagy revizionizrnus vad­ja), ami nem egy esetben csendes kiközösítéssel is járhat. Ki kell hangsúlyoznunk azonban, hogy párttagjaink többségé azonosítja magát a párt céljaival, törekvéseivel!, eírogat.ja azokat, do sokszor szubjektív körülmények miat t »• mii mindig határozott azok képviseletében. A kommunis táIs ön tudatos rnaga ta i fásán K-lárii: LlAz—LS-Liii riieci t erem tó se is szükséges az egyéni agitáció fojtott kibon^ tokozásához. Jelenleg ugyanis az információs munka altulaban vett gondjai, problémái sem könnyítik meg e téren a helyzetün­ket. A sajtéból, rádióból, TV-bői származó információk között számos olyan akad, melyet főbb összefüggései nélkül, latszat­­-objaktivitással, kommentár nélkül közölnek. így azok agitu­­ciánkban történő célszerű felhasználása az esőtek többségé­ben meghaladja az egyes párttagok felkészültségét, elemző-^ készségét, így a párttagság nem látja ezen orgánumok agita­­ciós munkájában azt az átfogó tervszerűséget és határozott stratégiát, amihez könnyebben igazíthatná saját, e téren foly­tatott tevékenységét is. Ez a probléma fékezően hat a kozop­­irányító szervek, pártbizottságok ezirányú tervszerű munkájá­ra is. A politikai tájékoztató és információs munka valós igényűi mellett egyes intézményeinkben különleges elvárások is megfo­galmazódnak. Sok esetben előfordul, hogy egyesek különösen részletes, vagy bizalmas jellegű információkra tartanak i­­gényt illetve, hogy saját helyzetmagyarázataikat a valóság tanulmányozása, értékelése helyébe állítják, s különvéleményt hangoztatnak. ' a lakóhelyi aqitációs munkában sok gondot jelent a pártalapszervezetek és a területi társadalmi szervek közötti összhang hiánya. Ez elsősorban a HNF-et és a körzeti alapszer­vezeteket érinti. Itt gyakori a formalitás, de nem kevés a személyes féltékenységből adódó értetlenség és az ellentét sem. 1=-----------" -_j- 9 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom