Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.11.a/3)

1985-01-29

“ — ■ — i .i . ^ i| ii 11 1 ■ ' ‘ -------­| 1 — 1 —H solják, hogy az ellenőrzés hiányosságai miatt lehetőség nyílik ügyeskedésre, teljesítmény nélküli pénzszerzésre. Egyetértünk a kiegészítő és kisegítő gazdasági tevékenység új formáival, de meg­felelő szabályozást és ellenőrzést igénylünk. A népgazdaságban az elmúlt öt évben jelentős szervezet-korszerűsítések zajlottak le. Célszerű lenne ennek főbb tapasztalatait, további irányait megfogalmazni és ismertetni. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt erősítse a gazdaságra gyakorolt befolyását. Gazdaságpoli­tikai céljaink megvalósítását folyamatosan kísérje figyelemmel, megfelelően orientálja és ellenőrizze. IV. ÉLETSZÍNVONAL, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK, SZOCIÁLPOLITIKA Ez volt az irányelvek legtöbb vitát, észrevételt kiváltó fejezete. A párttagság többsége elfo­gadja, hogy ezekben a nehéz években gazdasági helyzetünk csak ilyen életszínvonal-kondíciókra adott lehetőséget. Elismeri, hogy menet közben is történtek intézkedések az életkörülmények javítá­sára. A lakosság életszínvonalát rendkívül differenciáltnak tartja. Hangsúlyozza, hogy egyes társa­dalmi rétegek körülményei igen kedvezőtlenül alakultak és megnehezültek. A feszítő gondok minél előbbi megoldását sürgeti. Bizakodás van abban, hogy gazdaságunk teljesítőképességének növelé­sével a VII. ötéves tervben biztosítani tudjuk az életszínvonal érzékelhető emelését. Fontosnak tartjuk az elosztás továbbfejlesztését, mivel megítélésünk szerint az elmúlt években nem sikerült lényeges javulást elérni a végzett munka minőségének, teljesítményének és társadalmi hasznosságának elismerésében. Egyetértünk az ösztönzés erősítésével, az anyagi érdekeltség hatá­rozottabb érvényesítésével. Szükségesnek tartjuk, hogy a kollektívák és egyének jövedelmében job­ban tükröződjön az elvégzett munka teljesítménye, minősége és társadalmi értéke. Helyeseljük, hogy államunk biztosítja a teljes foglalkoztatottságot, de a vállalatoknál, szövet­kezeteknél, intézményeknél célul tűzi ki a hatékony foglalkoztatást. A munkaerő várható mobilizáció­jára, az átképzésekre időben fel kell készülni. A munkához való jog mellett támasszunk nagyobb követelményeket a vállalt kötelezettségek fegyelmezett és gondos teljesítése érdekében. A gazda­sági feltételek megteremtésével összhangban folytassuk tovább a 40 órás munkahét bevezetését. Társadalmi rendszerünk lényegéből fakadóan szociálpolitikánk nyújtson szociális biztonságot, mérsékelje a munkateljesítményektől független társadalmi egyenlőtlenségeket. Lépjünk tovább a családok szociális és anyagi helyzetéből adódó esélykülönbségek mérséklésében, az önálló életkez­dés alapfeltételeinek javításában. Juttatásainkban jobban érvényesüljön a rászorultság, a társa­dalmi igazságosság és a jövedelmi helyzettől függően differenciáltabbak legyenek. Az elmúlt években különösen megnehezült az alacsony összegű nyugdíjasok, a gyermekes csa­ládok és a családalapítók helyzete. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ezek körében javítsuk és erő­sítsük a szociális biztonságot. Helyes, hogy az irányelv kiemelten foglalkozik a több tekintetben hátrányos helyzetű családok életfeltételeivel. Szükség van az állami és társadalmi gondoskodás összefüggő rendszerére, a családgondozói hálózatra, i A népesedési helyzet javítása érdekében tovább kell növelni a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulást. Gyermeknevelést elősegítő intézkedésekkel enyhítsük a családok terheit. Mindenkit foglalkoztat a nyugdíjasok helyzete. Egyes rétegei megélhetési gondokkal küszköd­nek, ami nyugtalanítja őket és környezetüket A közelmúltban nyugdíjba kerültek pedig nyugdíjuk ‘ —. ■ Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom