Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1979-03-15
r ~i.- 4 -Felvetődik a pártdemokrácia kérdése és felveti a pár rmunké olyan fogyatékosságait, hogy pl.: az egyik lényeges kérdés, ho^y a pártszervezetek, a testületek éljenek a kapott hatáskörrel, - de hozzátenném azt, hogy élhessenek! Nem^szeretnem a témát leszűkíteni csak a káderkérdésre, amelyet előzetesen egyeztetni kell a pártbizottsággal. Általános gyakorlat, hogy pl. a káderkérdésekben hiába van hatáskör a pártvezetőségeknél, vagy a pártbizottságoknál, akkor is megkívánja az illetékes FF, nogy előre, előzetesen egyeztessenek a kérdésben. Feltételezem ez azért van, hogy a káderekkel kapcsolatos állásfoglalásokban azok az elvek jussanak érvényre, amelyet a PB is helyesnek ítél. Csakhogy ez nem mindig találkozik egy-egy alcpszervezet véleményével. Ezt a témát már nagyon sokszor felvetették a pártszervezetek, helyes lenne tehát ezt a kérdést nemcsak kerületi, hanem általános vonatkozásban is vizsgálni. A másik kérdés, amit felvet ez anyag, a titkárcentrikusság kérdése. Természetesen a helyset és e körülmények vizsgálata nélkül nem helyes véleményt mondani. Különböző szintű pr.rtvezetoségeink vannak és ahol nincs meg a lehetőség arra, hogy a vezetőség tagjainak is olyan információ beszerzési lehetősége legyen mint a titkárnak, ott természetesen kialakul a titkárcentrikusság. A legtöbb helyen - bár nem függetlenítettek a titkárok - m gadják e lehetőséget, hogy sok információ birtokába kerüljenek. Ebből adódóan termész-tes, hogy a titkár könnyebben tud vélanényt kialakítani. Hozzá kell tennem, hogy a titkárok többsége ragaszkodik ahhoz, hogy a vezetőségben kollektív vélemény alakuljon ki és az jusson érvényre. A harmadik kérdés a pártdemokrácia vonatkozásában: az egyszemélyi vezetés kérdése, természetesen egy alapszervezet aszal tud a legjobban foglalkozni amit csinál és azzal is foglalkozik ^a legtöbbet. Természetes, hogy varnak szervezetek, amelyekkel többet foglallcozunk és fogunk a jövőben is foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. „ . , . A pártdemokrácia kérdésében az is döntő, hogy mennyire tud élni az alapszervezet eszel. Itt felvetődik az is, hogy a taggyűlés - amely a pártszervezet legfelsőbb fóruma - mennyire tud élni az adott lehetőségekkel. Ami a "védettséggel" kapcsolatosan felmerült, véleményem szerint tény, hogy aki az anyagot olvassa, olyan érzése támad, hogy valami ilyen védettség kellene a p.írttisztséget betöltők számára, amilyen eddig még nem volt. Úgy lenne hebyes tehát fogalmazni, hogy a , kritikai légkör fokozása érdekében a meglevő védettséget konkrétabbá kell tenni. Nem arról van szó, hogy az emberek minden kérdésben informálódni akarnak, hiszen vannak belső ügyek is, amelyekről nem is kell. Általában ennél a kérdésnél az időn van a hangsúly. Amit kap a közvélemény, az közel sem olyan mennyiségű, mint amit elvár. Az anyagot szükségesnek, jónak tartom és javasolom annak elfogadását. i —---------‘---------- -i t ' _i_____________________________________________________- ■ ■_____. ■ ■ ■_____________ — ' "__