Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.11.a/3)

1979-03-15

r ~i.- 4 -Felvetődik a pártdemokrácia kérdése és felveti a pár rmunké olyan fogyatékosságait, hogy pl.: az egyik lényeges kérdés, ho^y a pártszervezetek, a testületek éljenek a kapott hatáskör­rel, - de hozzátenném azt, hogy élhessenek! Nem^szeretnem a té­mát leszűkíteni csak a káderkérdésre, amelyet előzetesen egyeztet­ni kell a pártbizottsággal. Általános gyakorlat, hogy pl. a káderkérdésekben hiába van hatáskör a pártvezetőségeknél, vagy a pártbizottságoknál, akkor is megkívánja az illetékes FF, nogy előre, előzetesen egyeztessenek a kérdésben. Feltételezem ez azért van, hogy a káderekkel kapcsolatos állásfoglalásokban azok az elvek jussanak érvényre, amelyet a PB is helyesnek ítél. Csak­hogy ez nem mindig találkozik egy-egy alcpszervezet véleményével. Ezt a témát már nagyon sokszor felvetették a pártszervezetek, helyes lenne tehát ezt a kérdést nemcsak kerületi, hanem álta­lános vonatkozásban is vizsgálni. A másik kérdés, amit felvet ez anyag, a titkárcentrikusság kérdése. Természetesen a helyset és e körülmények vizsgálata nélkül nem helyes véleményt mondani. Különböző szintű pr.rtvezeto­­ségeink vannak és ahol nincs meg a lehetőség arra, hogy a vezető­ség tagjainak is olyan információ beszerzési lehetősége legyen mint a titkárnak, ott természetesen kialakul a titkárcentrikusság. A legtöbb helyen - bár nem függetlenítettek a titkárok - m gad­ják e lehetőséget, hogy sok információ birtokába kerüljenek. Ebből adódóan termész-tes, hogy a titkár könnyebben tud vélanényt kialakítani. Hozzá kell tennem, hogy a titkárok többsége ragasz­kodik ahhoz, hogy a vezetőségben kollektív vélemény alakuljon ki és az jusson érvényre. A harmadik kérdés a pártdemokrácia vonatkozásában: az egysze­mélyi vezetés kérdése, természetesen egy alapszervezet aszal tud a legjobban foglalkozni amit csinál és azzal is foglalkozik ^a leg­többet. Természetes, hogy varnak szervezetek, amelyekkel többet foglallcozunk és fogunk a jövőben is foglalkozni ezekkel a kérdé­sekkel. „ . , . A pártdemokrácia kérdésében az is döntő, hogy mennyire tud élni az alapszervezet eszel. Itt felvetődik az is, hogy a taggyűlés - amely a pártszervezet legfelsőbb fóruma - mennyire tud élni az adott lehetőségekkel. Ami a "védettséggel" kapcsolatosan felmerült, véleményem szerint tény, hogy aki az anyagot olvassa, olyan érzése támad, hogy valami ilyen védettség kellene a p.írttisztséget betöltők számára, amilyen eddig még nem volt. Úgy lenne hebyes tehát fogalmazni, hogy a , kritikai légkör fokozása érdekében a meglevő védettséget konk­rétabbá kell tenni. Nem arról van szó, hogy az emberek minden kérdésben informálód­­ni akarnak, hiszen vannak belső ügyek is, amelyekről nem is kell. Általában ennél a kérdésnél az időn van a hangsúly. Amit kap a közvélemény, az közel sem olyan mennyiségű, mint amit elvár. Az anyagot szükségesnek, jónak tartom és javasolom annak elfoga­dását. i —---------‘---------- -i t ' _i_____________________________________________________- ■ ■_____. ■ ■ ■_____________ — ' "__

Next

/
Oldalképek
Tartalom