Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1971-02-09
- 6 -A törvény est azsál is szolgálja, hogy a jelöltek ;lfo adásához, a jelölőgyűlésen résztvevők sgyharraad: nák igenlő szavazata is elegendő, ‘i’orraeoz - teseh egy választó polgár több jelölt indítását is támogathatja,- Olyan országgyűlési választás a kerületben, ahol több jel-ölőgyülést szervez a népfront, külün-külön is állíthat jelöltet, ha a jelölő.. /üléssken összesen megjelentek 1/3-ának megfelelő szavazatát eléri, akkor fölkerülnek a szavazólapra, Mindezek a körülmények biztosítják a választók valamenysnek az eddigieknél nyíltabb érvényesülését és mivel csak a titkos szavazás során dől el, ho 7 a többség kit támogat, a titkos szavazás az eddiginél nagyobb jelentőséggel bir. A párt és népfront szerveknek különös gonddal kell felkészülni a jelölő— gyűlésekre. Mindenekelőtt a közhangulatot, hogy személyi javaslataik megfelelő támogatást kapjanak. A megfelelő szintű párt szervek az előzetes személyi javaslatokat vitassák meg és álláspontjukról támogassák a párttugsagot. A pártszervek által elfő .adott személyi javaslatokat a jel ölő.gyűlés vitájában minden kommunista támogassa. Meggyőzően kell érvelni a javaslat mellett, ez azonban nem jelenti azt, ho y a párttagok a jelölőgnilések vitájában kötelesek minden más jelölt ellen fellépni. Ellenkezőleg, bátorítani fcell a javaslattevőket, olyan légkört kell teremteni, amely elé . glti a választók aktivitását. Csak a politikailag vagy más, pl. erkölcsi okból alkalmatlan személyek jelölése ellen kell fellépni,- Politikai céljaink egyike, ho ,/ a mostani választó' t az e yrc r zéleaeclő szocialista demokrácia az állampolgárok aktivizálódásának fokozódása élénk politikai közéleti érdeklődés jellemezze. Ezzel összhangban számolnunk azzal, hogy az 1967. évi választásokhoz viszonyítva, most lényegesen több lesz azoknak az országgyűlési és tanácsi választó kerületeknek a száma, ahol 2 vagy több jelölt indítása mellett döntenek a választópolgárok, ^ Változatlanul nem erőltetjük a több jelölést, de kívánatos, hogy az 1967-os választásokhoz viszonyítva 2-3 szorosa lágyon annak, hogy egy választó körzetben 2 vagy ennél több jelöltet fogadnak el. Volt korábban a több jelölésről egy elég diplomatikus álláspont: ott legyen kettős jelölés, ahol ennek társadalmi, vay politikai szükséges. '30 felmerül, ha orré bíznánk, nem országgyűlési választókerület, ahol 2 vagy ennél több jelölt Indulna, tehát itt bizonyos szervezettségre is szükség van. Ugyanakkor ez a kérdés sem probléma-mentes. Pl. elvileg sehol som kizárt a több jelölés, de az un. központi jelölteknél nem javasolunk kettős vagy többes jelölést. Ugyanígy nem javasolunk többes jelölést, ha nem azonos az elfogadási lehetőség, vágy nem vállalják az illetők, mert tartani lehet a közvélemény esetleges félreértésétől. Ismerni kell a választóknak azt is, hogy ahol több jelölt indul, az ellenszavazat, a nem kivánt név áthúzása lesz, ha az nem történik meg, nem a sorrend dönt, hanem érvénytelen szavazat lesz, amelynél nem tűnik ki, hogy a több jelöltből melyiket választotta. Ennek elkerülése érdekében - mivel az előző gyakorlat még erősen él a választókban - fokozott fi elmet kell fordítani a szavazás módjának ismertetésére is. r n L---- . 1
