Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.11.a/3)
1958-11-06
r n n-rmos olvtárs: Nagyon helyes szénelőtt tartani, hogy nagy igényekre ' kel lépünk fel a kerületi határozattal szemben, ami nagyon helyes. Valamennyien érezzük a művelődés politika irányelveinek jelentőségét az egész népmuvelödes emelésében. Ezt egyszeri aktus nem fogon megváltoztatni, hanem az egész munkát arra kell irányítóim és hosszú, évekre, talán évtizedekre szól. _ n Egyik főkérdésként a világnézeti nevelést veti >el. Maga az alapvető gondolat szerintem helyes. Nagyon érdekes jelenséggel lehet találkozni. Van forradalmi átalakulás, 45-ben felosztották a földeket, 48-ban gyárak államosítása, ekeket követte a szocialista forradalom, ez a része a dolognak ment. L.nap alatt jelölték ki, hogy ki melyik üzemet fogja államosítani. A nehezebb része azután következett a dolognak, hehet harcot inditani a mez.gaz. szocialista átszervezéséért - ott mór komoly világnézeti harcot kell megvívni, de a fejeleket nem lehet államosítani. Egy dologgal tisztában kell lenni, hogy minden társadalom megvivta a maga kulturális forradalmát. A polgári társadalom megvivja a kulturális forradalmat a hatalom átvételével, a szocialista társadalomba fordítva * Kétségtelen, hogy a kerületi tapasztalat szerint a legtöbb érdeklődés a pedagógusok részéről van. Ez azért is van, mert ők ütköznek legelőször össze a régigondolkodás és a születő ujjal. A gyerek a születő uj.__^ Nagyon védem azt a határozatot, amely központi kérdést csinál a pedagógusok problémájából. A másik ami felvetődött a mai értelmiség problémája. Egyet nem szabad elfelejteni, hogy a lelkiismereti kér déá nem csak az ujjaknál jelentkezik, hanem gyakran az régieknél is. ne kell vonni őket a szoci lista építés feladatába a saját munkájukon keresztül, itt fognak állandó konfliktusba kerülni és akkor nevelődik és formálódik. A régi átnevelése nehezebb lesz, de nem fogunk egyikről sem lemondani. Olyan pórtoktatást kell találni, ami érdekes számukra. Itt vetődött fel, hogy helyes volna javasolni a Budapesti PB. felé, hogy az értelmiség pért oktat asa szorosabban kapcsolódjék szakmai kérdésekhez. A fold— rajfetanár és történelem tanár saját munkájukon keresztül: jön konfliktusba. . . , , A csucskérdés a művelődés politika irányelveinek a munkásosztály hatása a világnézeti nevelésben.Két dologgal kell tisztába lenni. Jelenleg a munkás osztály xaxxxix általában passziv befogadója a művelődésnek, kultúrának, sajtónak, könyvnek, stb. Nincs mint uralkodó osztálynak aktiv formáló hatása ezen a területeken. ' - Nekem ez az álláspontom, győzzenek meg az elvtársak az ellenkezőjéről. A pártirányítás kérdése; A pártirányitás nem azonos olyan kommunista monopóliummal , hogy a kommunisták kinyillatkoznak és a nem kommunisták végrehajtanak. Már*7volt ilyen gyakorlat, ez nem jÖ. A pártirányitás az, hogy olyan vitákat kell kezdeményezni olyan légkör kialakítását kell megteremteni mint ami kezd kialakulni a pedagógusok között. Hogy valaki őszintén elmeri mondani, hogy kétségei vannak az Istennel kapcsolatban. Még akkor is lesz ilyen probléma, ha az egyházak megfognak szűnni, mert akkor is volt, amikor I egyház nem volt. Olyan viták kellenek amivel közelebb i L ._____"T~T77T7 ~~ 7 . _______L
