Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.11.a/3)

1957-12-12

I— ^ I I — 31- I Békési alvtársnőíFürecii elvtárs felszólalásához csatlakozom. Az agitációs * munkának kétoldalúnak kell lenni, a pái'tot tájékoztatni kell a tömegek hangulatásói. A jelentés elmondja, hogy 54. pártszervezet hozzászólása alapján állították össze a határozati javaslatot, mégis úgy gondolom lehetett volna öokoldalubban a tapasztalabot összegezni. A délelőtt folyamán sokat vitattuk itt is, sokszor elhangzott, hogy nagyon komoly a revizionizmus veszélye. Blvtarsakkal va­ló beszélgetés sorén beszéltünk arról, hogy a legnagyobb nehézséget jelenti, hogy magát a revizionizmus fogalmát konkrét tényekkel nem tudjuk meghatorozni. Ha mi általá­nosságban leszögezzük, hogy komoly veszély a revizioniz­­inus veszélye nem mondunk konkrét jelenségeket, akkor nem érünk el megfelelő eredményt. Helyes lett volna egy­két konkrét meghatározás. Pl. helyesnek látnám ha a kér. Pártbizottság agitációs osztálya esetenként - a kér. pártszei'vezet munkája során szerzett tapasztalato­kat - ismertetné a párttltkórokkal, egy-két esetet meg­határozni, hogy az alapszervek tudjanak elindulni. A másik észrevételem az, hogy az agitációs politikai raun­­/'“N kát kicsit rózsaszín szemüvegen keresztül nézzük, A je­lent és a politikai munka fellendüléséről beszél. En vi­tatkoznék ezzel az egész megéllapitós3al, lehet, hogy nem helyes az én tapasztalatom. Azt hiszem nem mondhatjuk el, hogy a pártszervezetünkben fellendült a politikai agitációs munka, inkább bizonyos megtorpanás látható. A kommunisták tömegbefolyása nem eléggé érvényesül, ez nem csak a kulturterületre vonatkozik, érdemes volna elgondolkodni a többi pártszervezetek munkájánál is. Nekünk nehezebb most a politikai munka mint az ellenfor­­radalom előtt volt. Nem használunk ki komoly politikai tényeket az agitációs munkában. Nem beszélünk eleget a Szovjet tudomány eredményeiről, a nemzetközi helyzet kérdésénél az Indonéz helyzetet. Én úgy rzera, hogy még a taggyűlésen is mi kommunisták sem eléggé politi­zálunk. Mi párttitkárok úgy vagyunk, hogy szeretjük el­­/-v hagyni a politikai beszámolót a taggyűlési beszámolóknál. N Éppen a taggyűlésen lehet Ktnarzön-’politikai kérdéseket elsősorban tisztázni. Úgy érzem a Pártbizottságnak kell foglalkozni az ifjúság felé az agitációs munkával. Helyesf hogy van KISz. szer­vezet, melynek feladata az ifjúság nevelése, de az ellen­forradalom után sokszor elhangzott az a megállapítás, hogy a fiatalok neveletlen magatart ,3áért mi kommunisták vagyunk felelősek. A gyakorlati életben gyakran felmerül a fiatalok nevelése, a velük való törődés. A pártszerve­zetek tudnának se. iteni, elsősorban a kommunisták fi­gyelmét felhívom, hogy se;;it3ük a KIí’Z. munkáját, sok tennlveló van, neveljük a fiatalokat. Az értelmiség között végzendő politikai munka* ebben a részben sok sablonos kérdés van. Lehetett volna keve­­sebbett, de határozotton az értelmiség kérdésével foglal­kozni. Ennek egyik formája lenne a téves nézetek tisztá­zása. Helyes lenne ha a Pártbizottság tervbe venné, hogy bizonyos tér ileten vitákat tartana. f Ruttkai elvtárs* Kgyvt lehet wrteni azzal a megállapítással, hogy minden kommunista agitáljon. Énnek a kérdése nem olyan egy­szerű, ehez az szükséges, hogy megfelelően Ingyen tájé­kozva. Fel koll hivni a figyelmüket a pártszervezeteknek a különböző sajtóban megjelent cikkekre stb, Vannak kü­lönböző propaganda módszerek amiket az agitációban fel­lehet használni. Pl. igon kevés embert láttam az Atom­­kiéllitason ami nem is szovjet propaganda, hanem tudó-1-— -----1 % • - . .__________________. _ >_____________________________________________________________>________,____________— - "____

Next

/
Oldalképek
Tartalom