Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.11.a/1)

1975-02-15

r n- 51 -Amikor a hibát kezdték keresni, magyar szokás vált gyakorlat La ebben a kérdésben is. A beruházók a kivitelezőkre, a kivitelezők a tervezőkre, a tervezők a beruházókra mutattak. Mindegyik a másikban, a másik szándékában, munkájában, magatartásában kereste a hibát. A végrehajtott ellenőrzés leggyakrabban a kivitelezésben dolgozó munkásokat marasztalta el, mondván, hogy naponta nem 8 órát dolgoznak, csak ennyi erőt adnak le a megoldásra és azok hátán csattant az ostor, akik legkevésbé tehettek arról, hogy a munka nem lehetett folyamatos. Az ember természetéhez hozzátartozik, ha valahol dolgozik és főnökei lehetővé teszik, hogy egy órát ne dolgozzon, mert nincs biztosítva a munkaeszköz, akkor egy óra helyett másfél-két órát nem dolgozik; és az első órában van a hiba, nem a másodikban, mert nem jönne létre, ha az elsőt nem szerveznék intézményesen .

A másik problémát - amivel meg kell birkózni - 197-. őszére vezetem vissza, a KB akkori ülésére, ahol 50 kiemelt nagy vállalat munkásainak a helyzetével foglalkozott. Arra akarok emlékeztetni, amióta munkásmozgalom van Magyarországon, tudtuk, hogy a nagyüzemek azok, ahol a legjobban felkészült, legszervezettebb, politikai, gazdasági építésben leginkább igényelhető munkások dolgoznak. 19^5-ben a vasutak, városok helyreállításánál a nagyüzemi munkások tették le először a garast. Hajlottunk arra, hogy a nagyüzemi munkásra mindig, mindenben lehet számitani anélkül, hogy az általa elvégzett munka ellentételét minden esetben biztosítani tudjuk és az élet- és munkakörülményeit megfelelő módon javítsuk. Fel kellett ismerni egyszci, hogy a kommunizmust építő emberre az jellemző, hogy ember és nem aszkéta. Nem aszkétákat kell nevelni, akik csak áldozatokat hoznak, akik nemcsak termelni akarnak, hanem munkájuk gyümölcseit elvezni is akarják. 1972-ben tehát indokolt lett a nagyüzemi munkások helyzetével megfelelő módon foglalkozni.

1 Ez alatt és közben visszatérő probléma volt a magyar mezőgazdaság

helyzete, a termelőszövetkezetek megítélése a társadalom egésze részéről, és a termelőszövetkezetek funkcionáltatasanak a kérdése.

Annak a kérdése, hogy a gépesítés ligy ment, úgy szervezték a munkaerőelosztást, a termelőberendezések elosztását, hogy a régi paraszti munka helyett ipari munkát végeznek a termelőszövetkezetekben.

I - W--- f

W ■ ■ » " ■■ W'--^