Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1975-02-15
---- ---- y—i— ■ ■ ■■ w wm ■■ ppi in i ^ ______WllllBIMBIIIir^- k6 -foglalkozik: engem, Szabó Lőrincet bántanak. Nem akarom Szabó Lőrinc politikai pályafutását vázolni, nem vagyok rá autentikus. Ez a hántás abból állott, hogy négyszer beidézték a rendőrségre és feddéssel igazolták. Milyen következtetést lehet ebből levonni? Elsősorban azt, hogy alapvetően elítélem ezt a magatartást, amely az egész világról nem tudomást, csak a sajátmaga gondjával törődik. Ez a magatartás számomra, kommunista számára elfogadhatatlan. Ugyanakkor tony os valóság, hogy a XX. század legjelentősebb irodalmi egyénisége Szabó Lőrinc, ebből nőtt apparátus, a magyar költészet remekei.- Tűrésről beszélt, inkább türelmetlenségről van szó. Irószövetsegi szinten ágy fogalmazom meg: nem csodálkozom azon, ha a favágónak kérges a tenyere, a művésznek érzékeny a lelke, mert azzal dolgozik. Türelem kell hozzá, annak ellenére, hogy nem szabad bírálat nélkül maradjon ilyen magatartása, de türelmesen kell ezen változtatni. Az "Állásfoglalás" és az eddigi felszólalók többször említettek, hogy a kritikáknak marxistáknak kell lenniük. Nemcsak arról van szó, hogy milyen legyen a kritika, hanem arról, hogy sokkal jobban oda kell figyelni, hogy kinek szél ez a kritika. Konkrét példái mondok. Százezerszeres példányszámban megjelenő napilapok foglalkoznak olyan müvekkel, amiket maximálisan csak néhány száz ember isméi, os nem foglalkoznak olyan müvekkel, amelyek százezrek tudatara hatnak ki. Itt értem azt - és ezen is kellene gondolkozni, - hogy kiknek szólunk, amikor kritikát Írunk. Következő probléma: A Pártbizottság javaslatai között az 5. fejezethez van egy passzus: "Az előrelépést elismerve, szükségesnek tartjuk megfogalmazni, hogy az ideológiai élet fejlődése elmaradt mind a lehetőségektől, mind a követelményektől." Szeretném elöljáróban elmondani, hogy nem vagyok elégedett az ideológiai élettel, s tulajdonképpen, ha van kommunista tulajdonság, legfontosabbnak az elégedetlenséget érzem. Soha az életben nem szabad elégedettnek lennünk azzal, ami ma van, különben nem tudjuk elvárni azt, hogy a holnap jobb legyen.- Nem vagyok elégedett az ideológiai élettel. I I ■» . ** *. ..._. _ . s, .__________________________. .______________________________________________________________________________________________________________— .......................... ■_______
