Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1970-10-17/1
r n * dalúan közreműködtek abban, hogy a gazdálkodás folyik a termelőmunka, ami karosait Ital a munkaúj módszerei sikeres bevezetése közben a vállalatok, termelékenységre, lazítja a munkafegyelmet, b nemszövetkezetek munkájában mutatkozó hiányosságok kívánatos helyzet kialakítását nagyreszt a berszinleküzdése kezdetét vegye. A pártszervezetek és a vál- vonal-szabályozási rendszer idézi elő. A vallatoknak lalatok, illetve szövetkezetek vezetőinek közös erő- még ma is kifizetődőbb a létszámnövelés, mint a mufeszítése nyomán c téren máris komoly eredmények szaki-technikai lejlesztés. jelentkeznek. Előreláthatólag azonban számos terű- A műszaki fejlesztés, szervezés üteme es szmvoifla létén - objektív és szemléletbeli okok miatt jelen- még messze elmarad a követelményektől es a lehctotősebb változások csak fokozatosan várhatók. ségektől. Nem elégségesek a munka hatékonyságának Az új gazdasági £ ! 11 e t ve fi í h n ó 11' ö^ö k k Fej lett t^c h n^i k áj l’i termelő-SS SoS Suli ÍSSkí mellet, itt gjj-l . kjn-rtBta. a pártbizottságok és a pártszervezetek elé. Az eddigi nologia alkalmazasa és ford va mi a vergnyke tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeket jobbára sikc- Penget lerontja, vagy lehetetlenné tesz - a korszei “j rült megoldani, A különböző szintű pártszervek és párt- kelendő gyártmányok előállítása elavult gépparkkal szervezetek megértették a célkitűzéseket és ezek szel- es technológia, eljárásokkal. . ... lemében egyre inkább képessé válnak újszerűén . A harmadik ötéves terv do^kara a hmáiaz , vezetni, dolgozni. Ezt támasztják alá a kerületi válla- 'genyek mindenütt meghaladtak a lehetőségkét latok és szövetkezetek harmadik ötéves tervben elért tbben a tervidőszakban csaknem minden vallalatnal . , nagyobb mértékű beruházásokat eszközöltek mint az eredményéi. előzőben. ...........................A vállalatok vezetésének színvonala javult, a Az ipari, közlekedési, kereskedelmi vállalatok es a vá|Ia|ati koncepciók ha a szükségesnél lassabban ^_kisipari szövetkezetek helyzete, fejlődésé is> de fokozatosan kialakulnak, megfogalmazódnak. Ipar és építőipar A tervezéshez és az irányításhoz egyre több tudományos elemet használnak fel. A kikristályosodó válla- A jelentősebb ipari vállalatok termelése az 1965. |íltj érdekekben általában nem jutnak kifejezésre a évihez viszonyítva 1970 végére előreláthatólag 27%- népgazdasági érdekekkel tartósan szembenálló tőkul, az építőiparé 22" ,,-kai emelkedik. A termelés- rekvések, ámbár hiba lenne - mint ahogy erre számos növekedés a könnyűipari és építőipari vállalatoknál tény utal a jelentkező ellentmondások bagatellizáa legnagyobb. Az ipari vállalatok termelékenységű- lása, megoldásuk mechanikus folyamatkénti teltoket a munkaidő-csökkentés ellenére is növelni tud- g,;sa ták. A termelékenység eredményei azonban majdnem " Közlekedés teljes egészében csak a munkaidő-csökkentés során jelentkező időkiesést pótolták. A két legjelentősebb közlekedési vállalatnál egymás-A dolgozók havi átlagkeresete az ötéves terv első tói eltérő irányú fejlődés figyelhető meg. Míg a MÁV négy évében 21%-kai nőtt. Átlagon felüli kereset- forgalma az utóbbi években megközelítőleg azonos növekedés, 24% a nyomdaipari, átlagon aluli, 16,5% szinten mozog, addig az Autóközlekedési Tröszt telpedig a tanácsi vállalatoknál jelentkezett. Az ipari jesitménye mind teher-, mind személyszállításban vállalatok nyeresége 1970 végére előreláthatólag az jelentősen emelkedett. Az előbbinél a forgalomnöve-1965. évinek majdnem kétszeresére (98%-kal) és kedés üteme nem haladja nieg az évi 1%-ot, az ulóbbiennek megfelelően a részesedési napok száma három- nál a növekedés ennél jóval nagyobb és 1969-ben--^szorosára (200%-kal) emelkedik. 1968 óta a vállalati már elérte a kb. 10%-ot. A két vállalat forgalmának nyereség 40%-a állt rendelkezésre különböző alapok fejlődési különbsége lényegében az új közlekedesképzésére, aminek 20%-a a részesedési alapba került politikai koncepció végrehajtásából fakad. Ehhezjarul-és kb. 70%-át beruházási-felújítási célokra, kb. nak még a népgazdaság egyes ágaiban bekövetkezett 10%-át pedig tartalék-alapképzésre fordították. Kezd strukturális változások, valamint a MÁV időszakos jellemzővé válni a nyereség alakulásától függő ré- kapacitáshiánya is. szesedési, beruházási és fejlesztési célokra fordított Mindkét közlekedési ágazatnál komoly törekvések összegek átgondoltabb felhasználása. tapasztalhatók a személyszállítási igények jobb ki-A kerületi ipari vállalatok létszáma a termelés elégílésére, a zsúfoltság enyhítésére, a kulturáltabb várható 27%-os fejlődése mellett 7,4%-kal emelkedett. utazás megteremtésére és az utazási idők lerövidíte(A munkáslétszám 1,1 %-kal, az alkalmazotti létszám sérc. Közös feladatként jelentkezik az árúszállítasban 10%,-kai). A vállalatok létszámnövekedésének egy az összetett fuvarozási fajták bővítése, a körzetcsirészét vidéki részlegek létesítése idézte elő. Az. ipari tési program végrehajtása, a rakodás gépesítésének vállalatoknál miként a népgazdaság egyéb terű- fejlesztése és a járműpark rekonstrukciójának végreletein fokozódó munkaerőhiány állt elő a beszá- hajtása. A két vállalat kooperációja az elmúlt evekmolási időszakban. Ennek következtében megnőtt ben javult. A népgazdaság szállítási igényei az. együtta munkaerőforgalom és ez valamennyi vállalatnál működés további (okozását es az időnként jelentkező nagy gondot okoz. így pl. a Gyár- és Gépszerelő Válla- ellentétek, nehézségek gyorsabb és határozottabb meglátnál a munkaerő-fluktuáció 1969-ben meghaladta a szüntetését követelik. A két szerv pártbizottságának, taglétszám 50%-át. Egyes helyeken pl. a Beton- illetve csúcsvezetőségének még rendszeresebben szűkútépítő Vállalatnál, a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál séges összehangolnia állásfoglalásait és lépéseit czek- a fluktuáció a törzsgárdát is érintette. ben a kérdésekben. A mutatkozó nagymérvű munkaerőhiány mögött Az. ötéves terv eddigi időszakában a MÁV-nál fiktív munkaerőkereslet is meghúzódik. A vállalatok 29",,-kal, az Autóközlekedési Trösztnél 19%-kal nö\cnagyobb részénél a szükségesnél több emberrel kedett a dolgozók átlagkeresete. A MÁV-nál a mun-13 n l : : i V,.IIII . . -'V ■ ■■ - ---- - ^ —
