Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1970-10-17/1
^-- . — - , tolták jelentőségét, ráirányították a figyelmet a káder- A helyzetet némileg még nehezíti, hogy a gazdasági é-s_ személyzeti munkára, előmozdították a hibák. mechanizmus bevezetése után a pártkáderek nemegyhiányosságok feltárását. Sok vállalatnál, intézménynél szer úgy érzik, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek, a pártvezetőségek kezdeményezésére káderképzési és Egyes gazdasági vezetők munkájukat illetően túlzott utánpótlási tervet készítettek. igényekkel lépnek lel velük szemben, és az esetleges A káder- és személyzeti munkáról szóló Politikai hiányosságokat, mulasztásokat olykor a kelleténél Bizottsági határozat tervszerű végrehajtását nehezíti a súlyosabban ítélik. Számos gazdasági vezető nem nagymértékű munkaerő-fluktuáció és a fiatalok, vala- ve*z’ figyelembe, hogy a politikai tevékenység menymint a nők funkcióba állításával szemben jelentkező nyíre munkaigényes. tartózkodás. A vállalatok egy részénél erős még az a A pártfunkcióban levők döntő többségének magakáros szemlélet, hogy fejlesztési elképzeléseiket helyi tartása megfelel a kommunista erköles normáinak és kinevelésük helyett, kész káderek megszerzésével példamutatóan helytállnak a politikai és gazdasági oldják meg. munkában. Érdemeik elismeréséül többen részesültek A funkciók betöltésénél megkívánt hármas köve- különböző kormány-és miniszteri kitüntetésben, tel mén nyel a pártszervezetek egyetértenek. A gyakor- Összegezve: a beszámolási időszakban a káderlati érvényesítésében azonban mutatkoznak nehézségek. munka és mindenekelőtt a legkülönbözőbb területeken Egyes intézmények vezetői rendszerint valamely köve- dolgozó káderek tevékenysége, magatartása, felkételmény rovására engedményeket tesznek és az ilyen szüksége fejlődött. A káderek megítélésében a szakmai káderügyekben a pártszervezeteket sokszor kész té- felkészültséggel együtt egyre inkább a magasabb fokú nyék elé állítják. politikai és ideológiai képzettséget, a kommunista A minősítések színvonala fejlődött. A minősítésre erkölcs követelményeit helyezik előtérbe. Mindemellett kerülő személyekkel a beszélgetések többnyire őszinte, sokat kell még azon fáradozni, hogy a káderek neve^^nyílt légkörben folynak. Ma már gyakori, hogy a ^se gondosabb, tervszerűbb legyen, ninősítendő személyek szakmai munkájának értékelése mellett a minősítők kitérnek azok politikai be- A töniegsZervezetek és tömegmozgalmak állítottságára, társadalmi-közéleti tevékenységére is. pártirányítása A minősítések elkészítésénél még számos fogyatékosság is jelentkezik. Hiányzik a kellő rendszeresség,folya- A IX. kongresszus óta eltelt időben a megnövekematosság. Az egészségügyi területen pl. egyáltalán P°'itikai leiadatok még inkább megkövetelték a nem folyik minősítés. Arra is van példa (külkereske- Part tömegkapcsolatai erőteljes fejlesztését. Ez rádelem), hogy azért odázzák el egyesek minősítését, irányította a figyelmet a tömegszervezetek és mozgalmat ha ez. megtörténne, az illetők kilépnének a válla- ma^ tevékenységére. A kerületi Pártbizottság a pártlattól. A minősítések tartalma sokszor kifogásolható. határozatoknak megfelelően rendszeresen és céltuda-A káderek hibáit gyakran elkenik. Nem minden eset- tosan elemezte és irányította a tömegszervezetekben és ben nyújtanak perspektívát a minősített személynek. mozgalmakban dolgozó kommunisták munkáját, ösz-Olyan esetek is előfordultak, hogy a minősítések téves szehangolta akcióikat, segítséget nyújtott a nagyobb megállapításokat tartalmaznak. A káderpolitikai elvek horderejű feladatok megoldásához (országgyűlési megvalósítása ellen hat, hogy egyes pártszervezetek a tanácsválasztások, jubileumi ünnepségek, évfordulók véleményezési jogkört leszűkítve értelmezik és csak a stb.). Az együttes munka komoly eredményeket hozott, kinevezések, illetve a leváltások esetén gyakorolják. A pártszervezetek a szakszervezeti szervek irányítá-A Politikai Bizottság határozatának megértetésében sat a Politikai Bizottság 1966. május 10-i határozatár''és gyakorlati alkalmazásában háttérbe szorult a párt- na_k szellemében, eredményesen végezték. A pártkáderekre vonatkozó rész. Ezen mindeddig nem sike- irányításban megvalósult az az elv, hogy a szakszerveriilt változtatni. zetekben a párt nem közvetlenül, hanem tagjain ke-A pártkáderek elméleti képzésével, vezetői készségük A .,bffzámolálsi fejlesztésével a pátbizottságok, pártszervezetek több- szervezetí sve r ve t • ílw• í ^TiT ff . , •' m nyíre foglalkoznak. Pontos szerepe van ebben a párt- üt M u k,bo!ltakffftasaba"iskolára küldésnek. E téren a kerületi Pártbizottsáe e'k;uo as;!ban: cdekvédelm. lunklehetőségei a valóságos szükségletekhez képest cse- U0Jl,k érdcmle8escbb póriasa bán. kélyek. A beszámolási időszakban 51 fő 5 hónapos és A pártirányítás fejlődését mutatja, hogy az elmúlt 40 fő 2 hónapos pártiskolát végzett. Helytelen, hogy években javult a párt- és a szakszervezeti szervek együtta beiskolázás az 5 és a 2 hónapos pártiskolára mind- működése, munkájuk koordinálása. A kollektív szermáig csak a funkcióban levő káderekre terjedhetett ki. ződések megkötésének előkészületei, a munkaverseny Hozzátartozik e témához, hogy a pártszervezetek & a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésére vezetőségei a pártiskolai javaslatok elkészítésekor lc*t erőfeszítések is azt tanúsították. A jobb egyiittgyakran ütköznek a gazdasági, hivatali vezetés, vagy ' működés jutott kifejezésre abba is, hogy a pártszervc, éppen a javasolt személy ellenállásába. Az ilyen maga- zetek nagy gonddal támogatták a szakszervezeti bitartás ellen időnként a kerületi Pártbizottságnak kellett zottságok és tanácsok közreműködését az anyagi fellépni. “ ösztönzés új rendszerének kialakításában. A párt káderek utánpótlása nem könnyű. Még a Kezd rendszeressé válni a szakszervezetekben dolinunkában élenjáró, példás emberi magatartásit párt- gozó párttagok beszámoltatása. A pártszervezetek tagok is gyakran vonakodnak a vezetésben való rész- nagy része fontos pártmunkának tekinti tagjai szakveteltól, a felelősségvállalástól, a pártfunkciótól. Az szervezetben végzett tevékenységét. Ezt bizonyítja, iskolarendszerű pártoktatástól is sokan azért tartóz- hogy a kommunisták aránya a választott testületekben kodnak, mert attól félnek, hogy pártfunkcióba kerül- a legutóbb lezajlott választások során nőtt. Az 1969-es ne^- választások előkészítésének pozitív vonása volt, hogy 7 I ^ 1.--“ — _•'* T- . - - ___■ ■ ■ - ■ ■ - ■ ■■ ■ • ................ r n
