Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1966-10-29
r ._.n során 1963-hoz képest 20—60%-os áremelést értek seg, a ráfordítások hatékonysága, az aga _ j normájának és az agrar struktúrának vizsgálata. A külkereskedelmi vállalatok legfontosabb fel- E célkitűzéseknek az intézet eleget tett, 1 ®*v® ^ adatai az elkövetkezendő időkben a gazdaságos ex- E kutatási témák me e meg - lg66ban port-termékek biztosítása, minőségjavítás és a vá- végeznek az F. M. megien lasztékbővítés ösztönzése. Ez szükségessé teszi a 40 tanulmányt jelentett ez. prpdménves tevékülkereskedelem és termelés jobb együttműködé- A kutató intézetek jele ‘ különbözö szervezését, új szervezeti formák kialakítását is. Több kéz- kenységet fejtenek ki a KGST szá. deményezés valósult meg már eddig is e célok teiben es b^otts^b ’liárds technológiai irányérdekében. Kiemelkedő a Tannimpex kezdeménye- mos nemzetközi sza ‘ J I m anyag és termék zése, melynek eredményeképpen a Pannónia szór- elv, mérési 8 elkészítésében működnek mekonfekció vállalattal és a Pécsi Kesztyűgyárral előállításába , , . szocialista országok közös devizaérdekeltség megvalósulását irányozták közre Több kutalo n . ák kidolgozásában vesz elő. A kísérlet eredményességét igazolja heg, 1964- kutató,va el Járások", hez képest 1965-ben szőrme-es kesztyueladas tekin- teszt. (Pl. „Korsze j tétében 6 millió, illetve 2,2 millió dft-os emelkedést "T^en““elentfa és elismert az intézetek műszaki t Más vonatkozásban is jelentősen fejlődött a kül- fejlesztési propagandája es^ "inkereskedelmi vállalatok és a termelő vállalatok kö- sége határainkoni túl zötti kooperáció. Pl. az export fejlesztési alap segít- tézet az üzemekkel, vahaiatokka egy 8 siLl mér több árualap növelést probléma meg- a befejezet, témák nagyüzem, “e oldódott A Mogürt, Transelektro, Chemokomplex A kutató intézetek munkájának eredme ^ ezirányú tevékenysége alapján a termelők egy éven gyakorlatban realizálódik, deLátási eredmény végbeiül több 10 millió forintos beruházást tudtak meg- objektív okok miatt egy-egy kutatási eredmt y g valósítani a külkereskedelem segítségével. (Megté- állomása az íróasztalfiók. rülése 1—2 éven belül biztosított.) Ennek ellenére mégis még mindig nehézkes ezekkel az alapokkal termelőszövetkezetek való gazdálkodás. A kerületben 34 szövetkezet, egy középirányító Kutató intézetek szerv, az Építőipari KISZÖV est,°l a ^zövetlcez^ szervezet, az OKISZ Labor működik. A szövetkeze a is ' arass ■ fe^'Sás, .érnán doigoz.ak (TV köp- Sntftt&gglft ^ sült Izzó és Remik) vannak szerződésbe ez mun- eredményes a szövetkezet ?ejles7.,ése. kéjük 90%-a. Sok napi probléma megoldásé, ^“S'szövltkezete'k 1965-ben alacsonyabban igénylik a vállalatok. . .. . • t 1962-ben. (130 millióval szemben (UKI) Útügyi Kutató Intézet. A szakágazat részé- jg^-ben csak 112 millió.) Ezen javítani kell. re vizsgálati munkákat, szakvélemenyeket készít, 1965 ^ ptedményoi ann41 inkább elisígy az iparral állandó kapcsolata va . P ' . mert a fenti termésnövelést szükséges anyag és technológiák kutatásé vég. . meresr1 lét^ámmal érték el. A szövetkezetek 1965-ben a kutatások szama 32 volt. __ tevékenysége a beszámolás időszakában gazdasá(ÉGSZI) Építésgazdasági Szervezési Intézet. ,,'„0/ A kerületben minden szövetkezet nyere-Alaptevékenysége: közgazdaság! koordináció e me- g lt A ^ ^ 1062 évi 63>9 millió foleti alapjainak, korszerű termeles-szervezés 1 .®ttal szemben 1965-ben 81,4 millió forintra nőtt gozása és oktatása, műszaki gazdasagi vizsgala , *Qnt a termelési költségek növekedése meg va' munkaszervezés és munkanorma k!do f^„E k;. amivel magasabb volt a termelési értékek nevekében szerződéses rendszerre tért at az intézet, k A termelés növelésének legdöntőbb tenyészetképpen. Kapacitásuk a felmerült igényekhez színvonal és gyártási kultúra ememérten szűk. alakult lése volt, a közismerten korlátozott beruházási lehe ‘^S^zsógeke, okoznak a szövetkezeti zőgazdasági tervezés, a szocialista “ mértékben megnehezíti. Ezt két példa illusztialja. mi és munkaszervezési kérdéséi, az anyagi eidekeii — 13 —
