Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.11.a/1)
1966-10-29
r ‘ I- 14 -. olyan egyszerű, mert megint csak Lenint- ide zva! "A bürokratizmus elleni harc évtizedekig fog tartani. Ez igen súlyos harc és aki azt mondja az elvtársaknak, hogy egy csapásra megszabadulunk a bürokratizmustól, ha anti-bürokratizmus pltaformokat fogunk elfogadni, az közönséges szélhámos, aki szereti a na;y szavakat." Kendkivül e rős szavak ezek. Néni ilyen e-yszsrü ez, hogy csak a rendeletek megváltozásán múlik, hogy a közszemlélet megváltozzék, hogy valóban ami irva van, az legyen a valóságban is. Milyen további okokat kell keresni? Olyanokat, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem, amely valamikor olyan közmondás volt, ami védte az embert, most saját ellenségévé lesz. Van-e alapja ennek? Hát van alapja a ne szólj szára, nem fáj fejem mondásnak és annak is, ha ugyanazt a dolgos más-más szinten álló ember fogalmazza meg, nem ugyanaz jön ki belőle. Amikor az Írószövetségben a bér és árrendezés kérdése szóba került - Bakos elvtárs a tanú - rendkívül parázs hangulat alakult ki és indulatos felszólalások hangzottak el. Ennek az volt a tandántja, ho y 2-3-4 évvel ezelőtt nem átfogó jelleggel, de bizonyos észrevételeket tettünk és akkoriban mi volt a válasz? Olyan fogalmazás hangzott el, ho ..yha hatalmas, rangos ember ^-s, mondja ki a keserű igazságot, az államférfiul bölcsesség, de ha avatatlan, akkor okvetetlenkedő, vagy romboló kritika a neve. Goromba fogalmazás ez, summáját adja annak a hangulatnak, amelyaz írószövetség! felszólalásokban hangzott el. Azért is történt igy, mert a megtorlástól való félelem igen sokszor jogos. l Sajnos nálunk a megtorlás igen kulturált formában jelentkezik. A megtorlásban, visszalövégiben nagyok vagyunk. Hétköznapi keserves dolgok ezek, mindenki tudja, a sajtóban nem egyszer megjelenik, nem azonnal történik a megtorlás. Ha valaki bizonyos poziciót betölt, annyi jogszabály, rendelkezői, van, hogy egyiket-másikat megszegheti, nem tudja a fejében tartani, sokszor ezek akadályozzák munkájában. Akkor megbocsáttatott neki, de eltétetik későbbi időre mirelit módon és beszámoltatják miatta. Kulturált formái vua.uk vissza lövéseknek, rendkívül érdekes, aki nem mondott de gyakorolt elv alapján. Ez körülbelül u,yy hangzik, hogy becsülni az embert általában, az egyszerű ember előtt meghajolni, de megvetni és letaposni embertársaink; t a gyakorlatban, I ^ Azután akadályozza ennek a hangulatnak a felszámolását az Összeköttetésekre való hivatkozás. Felborzolta az ország közvéleményét, bár viszonylag nem is volt olyan óriási dolog, az Onódi-Ugy. Ha rám lett volna bizva, minden tárgyalási lapját kommentár nélkül a nyilvánosság elé vittem volna. Mi tette ezt az embert veszélyessé, aki rendkívül tehetséges volt a ma oldalán? Az az összeköttetésekre való hivatkozás, vagy az a hiedelem, hogy valaki gazember ugyan, de itt-ott van t»niOgatoja, tehát neki minden szabad. V Vannak^Iíagyarorezágon elsőrendű, majd másodrangu állampolgárok, azután jön a nagy tömeg. Az elsőrendű állampolgárnak mindent szabad, még bUnüpyl eljárást is , meg lehet ellene szüntetni. Kevés a nyilvánosság ezekhez a dolgokhoz' és még a nyilvánosság elé kerülő ügyekhez is másképp nyúlnak hozzá. Vagyis elmarasztaljuk aki az igazságot megtiporta, de ugyanakkor a szenvedő felnek is we^mond' Ju- > hogy o sem teljesen hibátlan. 1 ' 1 030l5tt a Népszabadság hozta a Bács-megyei tanltó-i azgató esetet. Erkölcsileg, anyagilag tönkretették, hosszú idő után elégtételt azol"41- tattak neki, de mégis csak leváltották. Kemény szavakat használ Faragó ujságrro koliegem ennek az esetnek a taglalására, de ugyanakkor elkövetett olyan klovest, hogy amikor elolvastam, felugrottam, mintha árum szúrt volna belém Azt mondotta, ^hogy a pedagógus is hibás, mert nem megfelelő eszközökkel véde, ’ mer Je!^zo k0Myveket Írogatott a maga védelmére. Ha nekem itt van a ya .anion az eles kés és az a veszély fenyeget, hogy a torkomba döfik, é* ha I — — z\
