Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.11.a/1)

1959-10-17 - 1959-10-18

Széleskörű vitáink voltak az elvtársakkal Lovikné és Brenner elvtárs­sakkal, amig belenyugodtak választásunkba. Persze egy hosszú ideig bocsánat a kifejezésért, keserves képet vá&tak hoz.,á. Schmidtné elv­­tírsnő a könavkötészetünk csoportvezetője. A KISZ tagság túlnyomó többsége a könyvkötészetben, dolgozik és igy szakmai vezetőjük is. Ez a tény is vitára adott okot a kerületi KISZ bizottságban a két elvtáfs felvetette azt, hogy állásából fakadóan szerzi meg tekinté­lyét és teremti meg a fegyelmet. Mi úgy gondoljuk, ha az előbbre vi­szi a munkát és ha a KISZ tagság ezt elfogadja, akkor jó. Ilyen ne­hézségek között jutottunk el addig, hogy ma már jó eredményekről szá­molhatunk be. Ma már a két elvtárs is eli3m. rl választásunk helyes-é­gét, sőt ma már ott tartunk, hogy az általunk kezdeményezett és más helyen is alkalmazott módszert, mint saját kezdeményezésként igyek­szenek elkönyvelni. Persze ma már semmiféle vitáink nincsenek. Úgy érzem, tanultunk a régi vezetés hibáiból, amikor bizalmatlanok voltunk, nem mertünk merészen embereket feladatok végzésére megbizni, hanem annak a vállára raktunk még többet^ akinél bebizonyosodott, hogy számíthatunk ráa a feladatok elvégzésében. Elhatárzásunk, hogy a további munkánkban is pártunk tézisei szerint fogunk dolgozni és a párt felsőbb vezetés adta önállóságunk­kal élni fogunk é3 bátran bizunk párttagjainkra olyan feladatokat, amelyeket a múltban nem kaptak. Bizunk párttagjaink kommunista helyt­állásban, .de minden 3egitséget megadunk problémáik leküzdéséhez. Második kérdésem, amiről beszélni kivánok. a munkaverseny. Elöljáróban meg kell mondani, hogy az erre hozott párthatározatot a mi pártszervezetünk sem hajtotta maradéktalanul végre hosszú ideig. Megelégedtünk azzal a gyakorlattal, hogy vállalati felajánlást tettünk amit osztályokra bontottunk fel, de ennél már tovább nem is haladtunk. A kongresszusi munkaverseny beindításával tudtuk megtörni ezt a merev­­"tj # A munkaversenyt ebből a merevségéből a KISZ fiatalok len<ltették ki. Ők voltak az úttörők, akik először, alakitotcak brigádot és először ,-s tettek egyéni felajánlást, amely kezdeményezést a felnőtt dolgozóink is átvettek, bár eleinte igen szórványosan. Ezt látva, párttagságunkat mozgoaitottük az agitációra, taggyűléseinken, szakszervezetigyülése­­ken, termelési tanácskozásokon megmagyaráztuk dolgozóinknál a munka­­verseny szükségességét, politikai jelentőségét. Ennek eredményeként születtek meg egymásután a brigád és egyéni felajánlások, majd a leg­utóbbi napokban a vállalati felajánláson túl osztály pótfelajánlások. Üzemen belül egyik osztály vállalása kapcsolódik a mások osztályéhoz, igy elmondhatjuk, hogy osztály szinten az egész üzemet átfogó felaján­lások vannak. Az elmondottak nem azt jelentik, hogy nálunk példásan folyaik a munka­verseny. Jelenleg is fennállnak olyan problémák, amelyet még nem tudtunk megoldani, és fennállnak olyan hibák, amelyeket ki tudunk küszöbölni, de annak szervezéséhez most tatntkxkaparás fogtunk hozzá. A hiba két vonalon mutatkozik. Egy részről, hogy a kiértékelési mód­szert nem találtuk meg abban az üzemrészben, ahol nincs telejsitmény szint, másrészről a kiértékelhető felajánlásokat nem hotuk nyilvánosság ra, amit dolgozóink helytelen!tettek, elkedvetlenedéshez vezetett, és'bizony kemény bírálatot kaptunk érte a vezetőségválaaztó taggyűlésen E hiányosságok leküzdéséhez tapasztalatcserére elmentünk a Zrinyi nyomdává és az ott látottak alapján az üzemünkben megvalósítható módszereket átvettük. így a felajánlásokat kiértékeljük és az eredményt | országos u véi.tAh ^ I I r ~i _ 21 _ • -­­v__________________________________________,________

Next

/
Oldalképek
Tartalom