Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.10.a/11)
1983
lh A legtöbb pártvezetőség arra törekszik, hogy minden lehetőséget felhasználjón a beszélgetésekre, s az oldottságot, a nyitottságot, a megnyilatkozások természetességét szorgalmazza. Az ily módon elért eredményekről persze nincs feljegyzés, nem készül róluk emlékeztető, nem szerepel a tervben, adminisztratív módon nem bizonyítható. "Csak" napi munka, Pedig a kiadókban igy dolgoznak a pártmunkás ok, mert csak igy érhetnek el eredményt. Mindenütt elutasítják a kiüresedett régi formákat, a formalizmus látszata is visszatetszést szül. El kell teliát ismerni végre, hogy a kiadókban a napi munka is politikai-ideológiai munka, s ha a vállalat ^ kiadáspolitikája jó, ha könyveikkel országos elismerést érnek el, akkor ott a belső pártmunka is jó,mert lehetetlen a kettő szétválasztása. A pártszervezetek agitációs tevékenysége érthetően elsősorban az aktuális politikai problémák területein érvényesülhet, hisz ezek vetődnek fel leggyakrabban. Ha olyan, most már sajnos "hosszútávú'' kérdést vizsgálunk, mint például a lengyel kérdés, akkor megállapíthatjuk, hogy általában véve a helyes álláspont jutott érvényre. Ez persze a lengyel fejleményeken is múlott. Más a helyzet például a Romániából érkező hírekkel kapcsolatban. Itt olyan egyszerre biráló és védő agitációs módszer, mint a lengyel kérdésben, elképzelhetetlen, hisz bárki, aki a "román szocializmus" védelmére vállalkozna, nevetség tárgya lenne. Vódhetetlen ós megmagyarázhatatlan az ottani politika. Egyre gyakoribb a "szűk körű" do "nyílt" elítélés. Ha a pártszervezetek ennek a véleménynek nem engednének teret, magukat járatnák le. A nyugalomra, mérsékletre intés önmagában ma már kevés. E két példából is kitűnik, hogy az agitációs tevékenység ma nagyon összetett. A kedvező fordulatok, mint a kinai politikában beállott bizonyos változás, a Sfcovjetúnióban jelentkező tendenciák megkönnyítik az agitációt, más kérdések /jugoszláv hirek, Durai per Csehszlovákiában stb./ megnehezítik. A pártvezetőségek általában arról panaszkodnak, hogy az agitációs és tájékoztató munkájuk azért gyengébb a szükségesnél, mert rendszerint nem tudnak többet, mint amit a tévő, rádió ós a sajtó közöl. Ennek ismeretét pedig minden érdemi 1.TM K----- i V - - - —-"tar -
