Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.10.a/11)

1981

-7-azonban - s ez korántsem elszigetelt jelenség - nz agitációs munka lényegében a funkcionáriusokra szükül, a fiatal értelmiségiek /pl. mérnökök/ nem veszik ki belőle részUket, s meg a párttagok sem tekintik ezt feltétlen kötelességüknek.

A Mogürtiiól a pártvezetőség úgy készítette fel a tagságot az agitációra, hogy egyénileg beszélgetett velük az MSZMP XII. kongresszusnak gazdaságpolitikai határozatairól. Abból indult ki, hogy a gyorsan változó körülmények között fokozott ^ hangsúlyt kap az egyéni meggyőzés, amelyben mindenki tudasa,

egyénisége, vitakészsége szerint vesz részt. Egyébként az egyéni agitáció az a forma, amely a legkevésbé ellenőrizhető és legtöbb benne a formalizmus. Van ahol a politikai munka keretébe sorolják a társasági /akár kocsmai/ egyuttlotet, van, ahol szóvátették, hogy egyes párttagok másként nyílva: nulnak meg a fórumokon és megint másként a folyósokon, a munkapadok mellett. A Tannimpexnél a pártagok nem léptek fel aa un.

"jólinformáltak" közhangulatot rontó híreszteléseivel esőmben pl. az áremeléseknél. Ehhez hozzájárult az is, hogy maguk sem voltak tájékozottak a várható intézkedésekről. Ez szinte minden pártszervezetnél visszatérő probléma. Több helyen szóvá tették, hogy a munkafegyelem megszilárdítása érdekében ritkán emelnek szót a párttagok. Pedig a példamutatással párosuló egyéni meggyőzés a leghatásosabb és a legtartósabb agitáció,

4. Az agitáció eszköztárába kell sorolni az üzemi lapokat, a vállalati tájékoztatókat. Népszerű például a Medimpex agitációs bizottságának időszakos kiadványa, amely többször foglalkozott ilyen jellegű témákkal. Módot adott a VI. ötéves terv koncepciójának széleskörű megvitatására, az uj prémiumrendszer nagy vitát kiváltó kidolgozására. A Ssakiparjfcunkas

l — rM X 3a a \ _ _____________. - _________ ■ . - .. -_ "___

,— - -— í ^