Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.10.a/11)
1979
r n _ 9 „ ez egyben a figyelem felkeltésének is módszere - a konzultációs kérdések előzetes összegyűjtése. Ez egyébként nem zárja ki az előadásokhoz való hozzászólás, vagy kérdés feltevés lehetőségét. Figyelemreméltó jelenség, hogy a pártnapokon sok pártonkivüli dolgozó is résztvesz; ez fontos pozitívum. Ezzel párhuzamosan viszont az is megfigyelhető, hogy gyakran a párttagok többsége a maga részére nem tartja kötelezőnek a részvételt, vagyis távolmarad; ez viszont vitathatatlanul negatívum. Mindenesetre, a pártnapok látogatott rendezvények, a meghívott előadókat mindenütt szivesen látják. Sok pártszervezetre jellemző, hogy ha huzamosabb idegig nem tartanak ilyen rendezvényt, akkor a dolgozók azt szóvá teszik. Az alapszervezeti taggyűléseken külön napirendként általában nem foglalkoznak az agitáció helyzetével, de ezt a fórumot is igyekeznek ilyen célra felhasználni. Ennek az a formája, hogy esetenként napirendre tűznek időszerű politikai, vagy gazdasági témákat, ezekről szóló tájékoztatókat. Néha a témában jól felkészült előadót hivnak meg. A külső szakelőadó meghívása azért is indokolt, mert a rendszeresen újságolvasó tagság részére ilyen alkalmakkor feltétlenül újat kell mondani, olyan bővebb és agitativabb információt, mely másutt nem hozzáférhető és részletesebb hátteret vázol fel. Az ideológiai, elméleti kérdések tárgyalása taggyűléseken viszont a ^gritkább eset. A pártcsoportok az agitációs munka szempontjából nem fejtenek ki meghatározó jellegű, alapvető tevékenységet. Itt többnyire a párt belső helyzetét érintő beszélgetések alakulnak ki. Volt olyan pártszervezet is, mint pl. a Magyar Tudományos Akadémia, ahol megpróbálták a pártcsonortot agitációs fórummá szervezni, de ez nem járt l — — ^— — \