Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.10.a/9)
1982
r n- 5 -2. A műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülése A műszaki alkalmazottak kereseti többlete a munkásokéhoz viszonyítva folyamatosan csökkent. Mig 1949-ben az iparban foglalkoztatott műszakiak keresete 95 %-kal haladta meg az átlagos munkáskeresetet, 1979-ben már csak 31 %-kal. A keresetek nagysága döntően a munkában töltött idő hosszától és az irányítási hierarchiában elfoglalt helytol függ. Kevéssé jelenik meg a jövedelmekben a végzett munka eredményessége, nem érvényesül a teljesitmény szerinti jövedelem differenciálás. Magasabb jövedelem megszerzésének lehetőségei gyakran társadalmilag kevésbé hatékony helyekre vonzzák a műszaki értelmiséget. Ezek a gondok a fiatal műszaki értelmiség helyzetét súlyosbítják elsősorban, hiszen a kis fizetésű pályakezdés összekapcsolódik a családalapitás, lakásvásárlás problémáival. A műszaki értelmiség anyagi elismerésének csökkenése mögött erkölcsi Ítélet is rejtőzhet. A műszaki munka általános elismertsége mellett alapja lehet a nem megfelelő teljesítmény, műszaki lemaradás, esetleges túlképzés. 3. Műszaki értelmiség szakmai színvonala és feladatai, továbbképzésének helyzete Igen sok felsőfokú műszaki dolgozik olyan munkakörben, amit középfokú képzettséggel is el lehetne látni, vagy munkaidejének jelentős részét adminisztratív teendők töltik ki. A közvetlen termelésirányításban dolgozók anyagi elismertsége nagyobb, mint a kutató-fejlesztő területen működőké. Gyakori, hogy a mérnökökre bízott feladatok nem alkalmasak a szakmai fejlődés biztosítására, képességeik kihasználására, nem ad kellő perspektívát számukra. Miközben több vállalatunknál sikerült a műszaki színvonalat megőrizni, sőt előrelépni, mégis általános képként megállapítható: a műszaki fejlődés gyorsasága, a termékváltások sűrűsége nem kielégítő, nemzetközi szinten a találmányok és ujitá"------------------- i
