Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.10.a/9)
1974
r n- 9 -sorolhatók fel. Érdemes azonban az alábbi, a külonbozo fórumokon leggyakrabban felvetődött kérdések kiemelése: Vállalaton belül az azonos munkakörben dolgozók keresete nem követi a tényleges teljesítményeket. Sok vezetőnek az a torekvese ma is, hogy a rendelkezésre álló ösztönzőket, az igazságosnak vélt egyenlősitő módszerrel ossza szét munkatársai kozott. ^Ennek következtében - bár a szabályozók differenciáltan honorálják a vállalati kollektivák teljesitményét - ez a belső elosztási rendszerre nem kielégitően terjed át, és Így a személyi ösztönzés ott a leggyengébb, ahol azzal a legnagyobb eredmények volnának elerhehetők. A tényleges teljesítményektől elszakadó keresetek, kéréséi különbségek indokolásául gyakran szociális szempontokra hivatkoznak e vezetők. Igen fontos feladat annak megértetése, hogy a szociálpolitikai célok megvalósitása nem a vállalatokra, a vállalati vezetőkre hárul. Aki az anyagi ösztönzők elosztását végzi bármilyen szinten, annak ezzel kapcsolatban a Hatékony ösztönzés szempontjait kell érvényesíteni. Igen problematikus kérdés a hallgatóságnak a kereseti arányokkal kapcsolatos Ítélete.Az arányok kialakítása során kot szempont ütközik. Az egyik a közgazdasági szempont, amely a.hatékonyabb ösztönzés érdekében nagyobb differenciákat igényel, n másik a társadalmi-politikai szempont, amely a kereseti egyenlotlens geket osak bizonyos határokon belül tartja megengedhetőnek. A helyes kereseti arányok a két szempontot egyaránt figyelembe veszik. Mégis gyakori, hogy az arányokkal összefüggő lényeges kerdesekben olyan ellenvélemények vannak, amelyeket összefoglalóan a közvéleménynek szokás tulajdonítani. A kereseti arányok kérdésében szükségszerűen nincs egységes közvélemény, s amit általában annak tekintenek, az különböző kisebb, vagy nagyobb retegek érdekelnek megnyilvánulása. A képzettség szerinti differenciálást a képzetlenek, a gyakorlati idő szerintit a fiatalok, a felelősség sze-X j| . .