Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/7)
1960-11-02
r ... n Gcbefügi elvtárs: Elhangzott több megállapítás, hogy beruházásokat tudományos siódon át kell csoportosítani, tervezői dijakat csökkenteni kell, nem engednek jövőben beruházásokat megkezdeni dokumentáció nélkül. Nyilvánvalóan valami rendet kell teremteni. Akik a megbizást adták, feltétlenül át kellett gondolni, hogy mit rendelnek. Takács et. juaint említette, el kell látni munkával az embereket, felülről kellene rendet ternmtemi, mi az amit kell csinálni, mi az amit nem kell. Felettes szervek, amikor iparpolitikát kialakítják, ne resteliék a tervező intézetnél 3 evő szakemberek véleményét kikérni, nyilvanvalóan kellene koncentrálni és ha ezek-z figyelembe veszik, akkor lesz, export elgondolás ia. Helyeslem az előttem felszólaló elvtárs felszólalását, vannak olyan export lehetőségek tervezői vonalon is, szellemi exportunkra lehet rendelést kapni és a külkereskedelem megtalálja a módját hogy bizonyos berendezések exportját is engedélyezze? Websz elvtára: Beruházásaink metodikájának kérdése. Beruházásaink, kivitelezések nyilvánvalóan nemcsak a tervezés hibájából, adminisztrációs ©kok miatt késnek. Szovjet tapasztalatra szeretném a figyelmet felhívni, hogy milyen jó beruházási metodika van kint a SZU-bam, ami ^ visszahatna a tervezők anyagi ösztönzésére is. Programitervet minden esetben ma^a a tervező iroda végzi el a kerületi népgazdasági tanács megbízáséból. Az juryagi ösztönzés kérdése, s tervező iroda fix áron vállalja a tervezői feladat elkészítését, amit az igazgatók felhasználna^ jutalmazásra. A tervfeladat kiviteli összegét a kiviteli terv összegével összehasonlítva a tervező irodának módja és lehetősége van, hegy abból a megtakarításból mutatkozó összegből jutalmazza a dolgozókat. Hortobágyi elvtára; Ezalatt a két hét alatt a tervező intézetekkel mi beruházók elég sokszor megbeszéltük a prob3émákat. Azonban most már egy lépéssel arébb kellene menni és beszélni kellene a kivitelezőkkel és az illetékes tárcákkal. Julius 2-én volt egy K.B.határozat, amely foglalkozott az építőipar hasonló előkészítésével és mivel julius óta nem vettünk észre semmit, félő hogy a szept.13. és 2o. Pol.Biz.határozat után a másfél hónap alatt nem 3okat veszünk észre A tervév felé kialakulnak a szerződések, egyéb kivitelezési reális j rá dolgok és ez nem visz előre semmit. Az volna a kérésem, hogy talán a l beruházókat össze kellene hozni a kiviteloző tárcákkal és hasonló körben megbeszélnénk azokat a fenálló nehézségeket, ellentmondásokat, amik közöttünk fennállnak, nembeszélve arról, ami lényegében drágítják a beruházásokat, olyan hasznok, amik nem egészen tiszták és legálisak, de az ötéves terv előkészítése és ezeknek a hiányosságoknak kiküszöbölése érdekében ezt okvetlenül meg kell tenni. Az V.ker.P.B.-inek van ehhez a legtöbb lehetősége.Szept.13. és 2*.-ám megszületett a P.B. határozat, kb. egy hónappal ezelőtt foglalkoztak már ezzel a kérdéssel, ennek dacara az oroszlányi beruházás úgy készült olyan felvonulás és szárító berendezéssel láttuk el, ami több millió forintot tesz ki. Most mar korszerűbb legyen,a beruházást olcsóbbá tesszük,mivel a 2 műszakot kívántuk bevezetni. Várjuk a szerelő vállalatot, kértük hozzon létre két műszakot, kijelenti a minisztérium erre, ezt nem teheti, f mert felvételi zárlat van, nem állit be 2 műszakot.. Amikor mindez igy elő volt készitve, több millió fekszik benne, minél tovább huzzuk, annál drágább lesz a tervezés és a befektetett milliók amortizálódni nem fognak. i! s _______________________________________________________1 1. _ —. ____________________-............. I___
