Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/7)
1959-10-29
r n 5./ 3 " Antos elvtárs, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénztárából 59-ben lo %-kal több lett bérre kifizetve, mint 1958-ban. Emelték a pedagógus fizetéseket és rendezték az egészségügyi dolgozók bérét is. 7o ezer forintot fizetett ki a Bank ez évben az újonnan dolgozóknak bérként. A kereskedelmi forgalomban tizszer többet adtak el mint az elmúlt évben. 6./ Külkereskedelmi kérdés. Az idén kétszer annyi mezőgazdasági gépet hoztunk be mint az elmúlt évben és a belföldi mezőgazdasági gép termelési tervünket 95-96 %-ra teljesítettük. Olyyn gépeket inportáltunk, amelyek hozzájárulnak a nemzeti jövedelem növeléséhez. Exportunk legnagyobb részét 4o%-ót a gépexport teszi ki. rá 25 % mezőgazdasági gép 2o % anyagexport /timföld és bauxit/ lo % könnyűipari termékek 5 % egyéb Ez az export összetétel. Importunk 65 %-át teszi ki az anyagimport.E mellett még 2o % gép és 15 % egyéb import van. Mi olyan kedvező helyzetben vagyunk ma, hogy importért, nyersanyagért kész termék exportjával fizethetünk. 7./ A második ötéves terv megvalÓ3itásához veszünk-e hitelt igénybe? Kapcsolatot tadtunk fenn a gyarmati sorból most kikerülő orwzágok egész sorával. Ezekből mi nyersanyagot kapunk és adunk helyette gépeket és késztermékeket /kapunk gumit, kaucsukot/. Indonézia kizárólag kész iparcikket vagy pamutot vesz tőlünk. Ezek az országok a késztermékek árát nem bírják nyersanyaggal fedezni, mert a késztermékek óra húszszorta értékesebb és nyersanyaguk sincs,hogy annyi; hogy fedezze az általuk vásárolt késztermékeket. A különbségre 3 évi hitelt nyújtunk. Kapitalista országokkal is van ilyen hitelügyletünk. A közelmúltban egy angol világcéggel kötöttünk egy részünkre kedvező hitelügyletet a Sztalinvórosi gépekre. Az összforgalomnak 1 %-a amire mi hitelezünk. ( Pártunk és kormányunk vigyáz arra,’ hogy &z adósságokból végreis kikerülve, el ne adóssodjunk. 8./ Kereskedelmi körökben, de vásárló körökben is elterjedt, hogy a konfekció ipar terén túltermelés volt.Menniyben felel meg ez a valóságnak? Ennek oka az, hogy 56 végén és 57 elején a lakosság túlnyomó része pénzét a ruhára adta, tehát a dolgozók beruházkodtak. így a konfekció ipar termelését a kereskedelem nem tudta eladni. Az üzletekben nem volt elég vásárló. Kénytelenek voltunk I— É t _ _ — ■ .
