Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/7)
1957-03-01
r n tovább. Szeretnénk a jövőben nem úgy tervezni, hogy ilyen kezdéseket ilyen ssuvjektiv alapon és egyes vezető egyéniségek döntése alapján történjen. Szeretnénk megvalósítani a tervezésnek azt a re"<5 dját, iogy az ilyen fejlesztési problémákat ossz anyagi erő tekintetbevétele mellett döntsük el. A távlati terv úgy készüljön, hogy olyan távlati terv variánst válasszunk ki, amely a népgazdasági tervezésnek hatásfokát képviselje, dzámszerü összevetés eredményéből fék adjon. A kohóiparfejlesztés azon dől el, fcngy milyen gyümölcsöző beruházás más beruházások, al szemben. ^ nem a tervezőirodák dolga, hogy ezt vagy azt akarják csinálni. Az általam felvetett kérdésekben, hogy milyen munkákat kell a közeljövőben végezni, ez nem felhívás társadalmi munkára, hanem ezt a kérdést a gazdasági bizottság tárgyalta meg es több kordesten határozott, hogy ezt meg kell csinálni. A tervezőint özetek részére külföldi megrendeléseket lehetővé kell tenni, Ezé 1 ami határozatok,- egy részük most van előkészítés alatt. A haszon kérdése: Nekem meggyőződésem, hogy azoknak az elvtársaknak van igaza, akik azt mondják, hogy a tervezőintézeti munka, igy ahogy ma van, nem jól van megszervezve. A rentabilitás háttérbe van szorítva. Meggyőződésem, hogy ennek megoldana valami olyanféle szervezési forma, amely rentábilis mutatón kereszti! 1 méri a tervezőintézetek munkájának eredményét,amihez egy sor más kérdést el kell végezni. Ezt megoldani nagyon nehéz, de meg lehet oldani. Nagyon jó volna ha segítenének abban, hogy olyan -n tervezőintézeti formát szervezzünk, hogy a tervezointczetí hat.-ofok megnőjön. Timár elvtárs beszélt itt tapasztalatairól es meggyőződéseiről. Alkossuk meg együtt ezt a formát, nincs erre még kormányhatározat, -agától értetődő dolog, hogy a tervezőintézett vezetők, dolgozók vegyenek részt ennek a formának a kidolgozásában. Ez összefügg azzal, amit többet felvetettek mind az iparral kapcsolatban, mind a tervezőintézetekkel,hogy a kérdések gyökere az egyéni és a népgazdasági erdek összefüggésében van. Az építészetben lévő nagymérvű pazarlásnak is az az eredménye. Ha valaki előtt olyan cél van, hogy a fizetése attól függ, hogy mennyi forintot költ el, nyilvánvaló, hogy szögesen ellentétbe kerül az egyéni és a vállalati érdek, azok a munkák, amelyek most folynak éppen azt célozzák, hogy a vállalati irányításnak olyan formáját teremtsék meg, ahol ez az ellentmondás megszűnik. Az iparvállalati forma eléggé előrehaladott, a tervezőintézeti formával alig tudnak esek a | Q ORSZÁGOS LEVÉLTÁR L-------------------------------------------------------------------------------— _J ~m _ ... _ ... — ___
